Szilas Rita hajmeresztő dolgokat talál ki, barátnőjének koponya CT-jét applikálta táskára, hogy bebizonyítsa, hogy a szőke nők is gondolkodnak, legutóbb pedig fejlődő embriókkal díszített pólókkal sokkolta a közönséget.
Ki ez a lány?
A jogász pályát elhagyó Szilas Rita akkoriban kezdte, mint a fiatal tervezők nagy generációja (USE, Nanushka), de teljesen más úton indult el. Valaki nem vesz róla tudomást, valaki rajta, valaki vele együtt nevet. Mindenesetre legújabb darabjaival olyan szürreális magaslatokba ért el, hogy nem lehet szó nélkül hagyni.
Épp a közelmúltban tartott budapesti viszonylatban nagy szabásúnak számító show-t a Margitszigeten. Az eklektikusra sikerült bemutató szépen bizonyította, hogy kellő elszántsággal, őrültséggel és megfelelő befektetői háttérrel bárki bekerülhet a divattervezők távolinak tűnő kasztjába – ha ez alatt azt értjük, hogy szép lányok vonulnak a reflektorfényben, és az általad tervezett holmikat viselik és boltod van a Hajós utcában. Viszont ha a divattervező azt jelenti, hogy valaki képes összefüggő kollekciókban gondolkodni és ezeknek megtalálni a helyét a piacon – nem nevezhetjük annak. Nem ad, de nem is keres válaszokat a nemzetközi divatot érdeklő kérdésekre, nem komolyan vehető mint divattervező – más szinten érdekes.
Naiv káosz táskafronton
Szilas Rita nagyon mohó, jó és rossz értelemben egyaránt. Magába szívja az ingereket és gondolkodás nélkül ömleszti őket a tárgyaiba, a naiv művész minden jellemzőjét megtestesíti. Vagy fogalma sincs, mi folyik a divatvilágban, vagy szimplán nem vesz róla tudomást. Bizonyos szempontból emlékeztet Omarára, a naiv festőnőre – az egykori takarítónő a Velencei Biennálén is állított ki, de fogalma sincs róla, ki az a Monet. A párhuzam nem tökéletes, mert Szilas Rita nem valószínű, hogy egyszercsak a milánói divathéten találja magát.
A westyk, tacskók, kacsacsőrű emlősök, kaméleonok mellett, vasaló, próbababa, dobókocka és egy antik írógép is átesett már azon az átváltoztató műtéten, ami során Szilas Rita a táskáit létrehozza. Talált tárgyak ezek, véletlenszerűek és személyesek, mérhetetlen giccs és érzelmes abszurditás jellemzi őket. Amikor könyvekből készült táskái kapcsán azt olvassuk, hogy “megváltást jelenthet bűnös lelkeknek, ha a Szent Bibliával vonulhatnak végig a városon” – reménykedünk benne, hogy nemsoká kiderül, viccelt.
Korhatáros darabok
Röntgenfelvétekkel díszített táskái, de még inkább embriós pólói kapcsán is nagyon bízunk benne, hogy csak gegről van szó. Az anatómia szerelmeseinek szánt darabok a nyolcvanas-kilencvenes évek képzőművészetében nagyon jól megtalálták volna a helyüket – amikor Drozdik Orsolya és a hasonló felfogású feminista művészek keresték a nőiséggel és a testképpel való kapcsolatot. Drozdik megfesti saját belső szerveit és vizsgálja a női test 19. századi természettudományos leírásait. Szilas Rita embriós pólói – valószínűleg nem szándékosan – de beleillenek ebbe a hagyományba. A női testtel kapcsolatos rejtélyekről és szorongásokról szólnak.
Mi történik azzal, aki teherbe esik? Hogy néz ki az az idegen kis lény, aki elkezd növekedni benne? Túl a rózsaszín ködös anyaság-élményen nem kevés szorongást kelt a kis alien jelenléte, ezt ábrázolja kegyetlen őszinteséggel ez a póló. Ami az anatómiai pontosságot illeti, akár brutálisan őszinte felvilágosító eszközként is használható. Szerencsére a tervező kiköti, hogy a pólókat csak 18 éven felüliek vásárolhatják, így nem fogunk látni az utcán tízéves kislányokat, akik magzatokkal a hasukon szaladgálnak.
A tervező bizarr módon a termékenység fokozására is ajánlja ezeket a darabokat – “gyerekre vágyó nők, és olyanok is szívesen viselik, akiknek nem lehet gyerekük, egy kicsit kárpótolják magukat a veszteségért. Ki tudja, idővel talán a póló, szerencsét hoz”. Ezzel viszont már átlép egy olyan határt, amin nem tudunk mosolyogni.
