Ezért hatástalan a szúnyogriasztó spray – pont segíthet abban, hogy rád találjanak

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szúnyogok a legújabb kísérletek szerint nem buták: rövid idő alatt megtanulták, hogy bizonyos esetekben a rovarriasztó szert élelmet is jelenthet. Sőt: nagy arányban választották azt a táplálékforrást, amelyen jelen volt a vegyszer szaga is.

Gondolkodtál már azon, vajon mennyire lehet „értelmes” egy szúnyog? Hiszen állandóan azokat az emberek találja meg, akik a lehető legmesszebb igyekeznek kerülni tőlük. Ha nem is ilyen formán, de úgy tűnik, valóban értelmesebbek, mint hinnénk. Egy új kutatás meglepő eredményre jutott: bizonyos körülmények között a szúnyogok nemcsak hozzászokhatnak a legismertebb riasztószerhez (DEET: sárga színű olaj, a rovarűzőszerek leggyakoribb hatóanyaga), hanem akár meg is tanulhatják összekapcsolni azt a táplálékszerzéssel. Ennek következtében a DEET szaga egyes esetekben nem elriaszthatja, hanem éppen odavonzhatja a rovarokat.

A szúnyogot vonzza a riasztó szer?

A felfedezés különösen azért figyelemre méltó, mert rávilágít arra, milyen fejlett tanulási képességekkel rendelkeznek ezek az apró rovarok. A szúnyogokat valahogy sohasem képzeljük el „gondolkodó” lényeknek, most azonban úgy tűnik, mégiscsak

Idézőjel ikon

képesek tapasztalatokat gyűjteni, és azok alapján összefüggéseket felismerni, sőt ehhez igazítják a viselkedésüket is.

szúnyogriasztót spriccel egy kéz a kertben
A szúnyogriasztó szagát megjegyzik, és az élelemmel kapcsolják össze a szúnyogok
Fotó: Helin Loik-Tomson / Getty Images Hungary

A Tours-i Egyetem kutatói az Aedes aegypti, vagyis egyiptomi csípőszúnyogokat vizsgálták, amelyek számos veszélyes betegség terjesztésében játszanak szerepet.

Kísérletük alapötletét Ivan Pavlov klasszikus kutatásai adták, amelyek során a kutyák megtanulták az étel érkezését egy csengő hangjához kapcsolni. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon a szúnyogok is képesek-e hasonló módon összekötni egy adott szagot a táplálékkal.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A vizsgálat során vért kínáltak a rovaroknak, miközben a levegőbe DEET-et juttattak. A DEET a világ legszélesebb körben használt rovarriasztó hatóanyaga, amely a kullancsok és a legyek ellen is hatékony védelmet nyújt. A kísérlet kezdetén a szúnyogok egyértelműen elutasították a szagot, vagyis a riasztószer pontosan azt tette, amit elvárhatunk tőle.

A kutatók ezután módosították a körülményeket. A szúnyogok 30 másodpercig férhettek hozzá a vérhez, de a DEET-et csak az utolsó tíz másodpercben juttatták a kamrába. A cél az volt, hogy a rovarok a riasztószer szagát fokozatosan a táplálék jelenlétével kapcsolják össze.

Gyorsan tanultak a vérszívók

A módszer meglepően gyorsan eredményt hozott. Mindössze három ilyen tanulási ciklus után a DEET szaga önmagában is táplálkozási reakciót váltott ki. A kutatók a harapási kísérleti választ, az úgynevezett BAR-reakciót figyelték, amely során a szúnyogok szúró szájszervükkel próbálnak hozzáférni a vérhez.

Azoknak a rovaroknak a 60 százaléka mutatta ezt a viselkedést, amelyek részt vettek a tanulási folyamatban, míg a kontrollcsoportban (ahol a DEET nem volt jelen a levegőben) ez az arány mindössze 17 százalék volt.

A legérdekesebb eredmény azonban csak ezután következett. A kutatók választási lehetőséget adtak a szúnyogoknak két emberi kéz között. Az egyik bőrfelületet DEET-tel kezelték, a másikat nem.

A betanítatlan rovarok kivétel nélkül elkerülték a DEET-tel borított kezet. Azok a szúnyogok viszont, amelyek korábban megtanulták a riasztószer szagát a táplálékkal összekapcsolni, már egészen másképp viselkedtek: több mint felük a DEET-tel kezelt kezet választotta.

Nem csak vérrel működött

A jelenség nem korlátozódott a vérre. Egy másik kísérletben a kutatók cukoroldattal jutalmazták a szúnyogokat, miközben ugyanúgy jelen volt a DEET. Az eredmény lényegében megismétlődött, ami arra utal, hogy a rovarok nem a vérhez kötődően, hanem valóban

Idézőjel ikon

általános tanulási folyamat révén sajátították el az összefüggést.

A szúnyogok jóval tanulékonyabbak, mint korábban gondoltuk. Képesek emlékeket kialakítani, jutalomhoz kapcsolni bizonyos szagokat, majd később ezek alapján döntéseket hozni. Bár idegrendszerük rendkívül egyszerűnek tűnik az emberéhez képest, viselkedésük alapján hatékonyan alkalmazkodnak a környezetükhöz.

Hiába szokhatnak hozzá a rovarok, azért még így is hatásos a riasztó szer
Fotó: Jaromir / Getty Images Hungary

Ennyit a szúnyogiasztóról?

A kutatást vezető Claudio Lazzari biológus szerint a felfedezés nem jelenti azt, hogy a DEET hatástalan lenne. Továbbra is ez az egyik legjobb eszköz a szúnyogok elleni védekezésben, ugyanakkor elképzelhető, hogy ha valakit olyan szúnyog csíp meg, amely korábban már összekapcsolta a DEET szagát a táplálékkal – és a bőrön lévő riasztószer koncentrációja már nem elég magas ahhoz, hogy elriassza a rovart, de még érzékelhető a szaga – akkor a szúnyog könnyebben találhat rá az áldozatára.

A világon évente nagyjából egymillió ember hal meg szúnyogok által terjesztett betegségek következtében. Éppen ezért minden új információ, amely közelebb visz a rovarok viselkedésének megértéséhez, fontos lehet a jövőbeni védekezési stratégiák kidolgozásában.

A szúnyogok sajnos nemcsak kellemetlen, viszkető csípésekkel keseríthetik meg a mindennapjainkat, hanem akár komoly betegségekkel is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.