Immunrendszerünk hatékony működése a pandémiás időkben kiemelt fontosságú, és bár a korlátozások rákényszerítenek mindenkit az edzőtermektől és stúdióktól való távollétre, mégsem jó ötlet pont most leállni a mozgással. Akármennyire is kimerültek és fáradtak vagyunk az otthoni karanténlétben, érdemes összeszedni magunkat testi-lelki jó érzésünk fenntartása és szervezetünk védekezőképessége érdekében is. Soha ennyi információ nem keringett a virtuális térben az edzések kapcsán, mint az utóbbi egy évben: ez sok segítséget adhat, de ugyanannyira megtévesztő is lehet, illetve sokszor nehéz kibogozni, hogy a széles kínálatból mi való nekünk.
Írtunk már korábban arról, hogy miként tudunk odafigyelni arra, hogy az otthoni edzéssel töltött idő valóban hatékony legyen. Most összeszedünk néhány tipikus hibát, amelyeket jobb elkerülni.
#1 A bemelegítés hiánya
Az időhiány szorításában gyakran nem a tényleges edzésből faragunk le, hanem a bemelegítést lennénk hajlamosak elhagyni. Ebben a cikkben összefoglaltuk, mekkora jelentősége van annak, hogy megfelelően felkészítsük szervezetünket az edzés okozta terhelésre. Nem csupán a sérülések esélyét tudjuk csökkenteni, de a fejlődés egyik kulcsa is a bemelegítés: ne hagyjuk ki, bármennyire is rutinosnak gondoljuk magukat, vagy bármennyire is kurta a rendelkezésre álló idő!
#2 Ugyanannak a gyakorlatsornak az ismétlése
Edző segítsége nélkül a legpraktikusabbnak az tűnik, hogy azt a gyakorlatsort ismételjük, amelyben jártasak vagyunk, begyakoroltuk, biztonságosan kivitelezzük. Ez egyrészt jó irányú gondolkodás, hiszen az otthoni edzések egyik kritikus pontja a helytelen kivitelezésből adódó sérülésveszély. Másrészt viszont a testedzésben sosem vezet jóra, ha ráállunk egyetlen vágányra. Mivel izomzatunk adaptálódik, egy idő után a változatlan gyakorlatsor nem lesz igazán hatékony. Ráadásul ha a kedvenc rutinunk nem egy kellőképpen komplex sorozat, hanem bizonyos területekre fókuszál, akkor idővel felborulhat izmaink egyensúlya, mert a túledzett izmaink elkezdik átvenni a nem edzett, azaz erejüket vesztett izmok funkcióit.
Izomerőnk fejlesztése, valamint ideg-izom kapcsolataink javítása érdekében is jobban járunk tehát, ha változatossá tesszük edzéseinket, mozgássorozatainkat. Ez történhet több, variációs edzésterv révén, esetleg eleve változatosabb sportágak kombinációja által: a lényeg, hogy ne maradjunk mindig ugyanazon a kitaposott úton!
#3 Ötletszerű időzítés
Az otthonról eljárós edzések egyik nagy előnye a rendszeresség, és ezáltal a motiváció fenntartása. Természetesen érthető, hogy az otthoni munkavégzés, feladatok és családi élet közepette sokkal nagyobb erőfeszítés most ezt a rendszerességet tartani, de érdemes törekedni rá, hogy dedikált ideje legyen az otthoni mozgásnak is. Ellenkező esetben sokkal könnyebben elmarad az edzés, amit következő alkalommal talán túlságosan is kompenzálva igyekszünk behozni, így pedig sérülés is lehet a vége.
#4 Egyedül edzés mozgásszervi vagy speciális problémával
Az online edzések nagy része egyoldalú: a YouTube-videó, az Instára kirakott gyorslövetű edzésterv, valamint a Facebook-csoportok élőzése arra jó ugyan, hogy az edző megnyilatkozzon, ám az interaktivitásnak ezek a platformok nem adnak teret. Ez sokszor aggályos lehet még egy rutinos sportolónál is, ám felettébb problémás akkor, ha valamiért speciális helyzetben találjuk magunkat. Csak hogy néhány példát hozzunk: várandósan, sérülésből felépülve, vagy bármilyen gerinc- vagy egyéb mozgásszervi problémával saját kútfőből ötletelni igencsak veszélyes. Egyrészt a sok egyenedzésterv biztos, hogy nem a speciális esetekre van szabva, és sokan nem is feltétlenül tudják maguktól, mit kellene ezekből kimazsolázni. Másrészt akár az alapgyakorlatok, akár a helyettesítő vagy könnyített gyakorlatok is szakértő szemet igényelnek. Nem azt mondjuk tehát, hogy online edzeni ebben az esetben ellenjavallt – bár kétségtelenül nem ideális –, de ha már így alakult, akkor mindenképpen érdemes olyan foglalkozást keresni, ahol valós időben az edző látja a vendéget, és ha csak távolról is, de segítséget tud nyújtani a neki való gyakorlatokhoz.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
#5 Az edzés lecserélése más mozgásra
„Eleget talpaltam ma a lakásban.” „A nagytakarítással letudtam az edzést.” „Sétáltam ma egy nagyot a gyerekkel.” Valamennyi felsorolt példa energiafelhasználással járó erőkifejtés ugyan, ez kétségtelen, de éppen azon jellemzők hiányoznak belőlük, amitől építkező folyamatok fognak lezajlani a szervezetünkben. Ha nem szisztematikusan felépített, valamennyi izomcsoportot egyenletesen igénybe vevő mozgásról beszélünk, akkor nem lesz meg az a hatása, mintha valóban edzettünk volna. Természetesen nem azt mondjuk, hogy kimerülten, egy fárasztó nap után nem lehet elhagyni a betervezett edzést, de hosszú távon abszolút nem ér a fenti kifogásokkal kibújni a rendszeres testmozgás alól.
#6 Megelégszünk a kardio jellegű mozgással
A bezártságból a menekülési útvonal a zöldbe vezet: talán soha annyian nem kerekedtek fel kirándulni, túrázni, futni, vagy egyszerűen csak sétálni a szabadban, mint az utóbbi évben. A rendszeres séta beiktatása, outdoor sportok űzése által a kardiovaszkuláris állóképesség fejlesztése jelentősen hozzájárul szívünk és keringésünk egészségéhez. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy ez mozgatórendszerünk optimális működéséhez elég: sőt, épphogy a legtöbb szabadban végzett mozgásforma mellé keresztedzésekre van szükség. Egyrészt hogy a munkára fogott izomzat kellőképpen erős legyen az igénybevételhez (és az erősebb izmokkal a teljesítmény is javul), másrészt ezek az alapvetően alsóvégtag-fókuszú sportok könnyen vezethetnek izomdiszbalanszhoz, azaz a hanyagolt, gyenge izmokat tudatosan kell erősítenünk, hogy a felborult egyensúly ne vezessen komolyabb mozgásszervi problémákhoz. A kardiózás tehát fontos és egészséges, de önmagában nem elégséges, az erősítés ugyanolyan lényeges.
#7 Nyújtás elhagyása
A bemelegítés mellett a másik gyakori időspóroló hiba a nyújtás, lazítás elhagyása. Márpedig az izmok tónusát az igénybevételt követően normalizálni kell. Az képezheti vita tárgyát, hogy a nyújtás, az izomlazító technikák vagy a myofasciális önmasszázs (SMR) az ideális mód-e erre, de hogy valamit edzés végével tennünk kell, az biztos. Persze a nehezen megteremtett sportos énidő után mindenki futna vissza az egyéb teendőihez, de ha szűkre vannak szabva az időkeretek, inkább az edzésből kurtítsunk, semmint az izomregeneráció szempontjából oly fontos szakaszt hagyjuk el. A szabadtéri sportokat követően is már a helyszínen érdemes a legfontosabb nyújtásokat elvégezni – a furcsálló pillantásokkal pedig ne törődjünk.
A fentieket figyelembe véve gondoskodhatunk arról, hogy az egészségmegőrző céllal végzett szabadidős mozgásprogramjaink valóban a jóllétünket szolgálják, és sérülés vagy ártalmak nélkül, a sportolás valamennyi pozitív hatásával felvértezve teljenek napjaink a pandémia ideje alatt is.
