A kézmosás csak fél siker, ha utána kézszárítót használsz, kórokozók kerülhetnek a kezedre.
Az alapos, szappanos kézmosás a leghatékonyabb módja annak, hogy távol tartsuk magunktól az influenzát, a koronavírust és más kórokozókat. A téli szezonban, amikor tombolnak a légúti fertőzések, erre különösen oda kell figyelni.
Semmit nem ér a kézmosás, ha kézszárítót használsz
A betegségek elkerülése érdekében a kézmosáson kívül az is nagyon fontos, hogyan szárítjuk meg a kezünket. Nyilvános mosdókban, éttermekben, munkahelyi mellékhelyiségekben egyre gyakrabban találkozhatunk nagy sebességű levegőt fújó elektromos kézszárítókkal.
Ezek a készülékek hatásosnak és praktikusnak tűnnek, hiszen nincs fizikai érintkezés, de valójában többet ártanak, mint használnak.
Kutatások szerint nem eltávolítják, hanem inkább terjesztik a baktériumokat és vírusokat, és ezzel gyakorlatilag lenullázzák a kézmosás hatását.
Egy 2021-es kutatásban az emberek megmosták, majd megszárították a kezüket, és közben kötényt viseltek. Az alanyok fele papírtörlőt használt, míg a másik fele kézszárítót. A kutatók ezután megvizsgálták a kötényeket, a résztvevők kezét, hogy megnézzék, hogyan terjednek a vírusok.
Az eredmények azt mutatták, hogy akik kézszárítót használtak, jóval több vírus volt a kezükön és a kötényükön, mint azoknak, akik papírtörlőt vettek igénybe. Bár a kísérletben szándékosan nagyobb mennyiségű kórokozó volt jelen, mint egy átlagos környezetben, más tanulmányok is hasonló következtetésre jutottak. Egy korábbi vizsgálat szerint a nyilvános mosdókban található kézszárítók a levegőben lévő baktériumokat a kezekre fújhatják.
Nem mindegy, milyen a kézszárító
Tudni kell, hogy a kézszárítók sem egyformák. A régebbi típusok, amelyek évtizedek óta használatban vannak, gyengébb, de meleg légáramlattal párologatják el a nedvességet a kezekről. Ehhez 30-45 másodperc szükséges. Az újabb modellek – amelyeket jet air dryernek hívnak – viszont jóval erősebben fújják ki a levegőt, ami gyakran még langyos sincs, gyakorlatilag mechanikusan lefújják a kézről a vizet 10-20 másodperc alatt.
Emiatt a kórokozók terjesztésében és eltérő a hatásuk. A nagy sebességű légáram eltávolítja a kezeken maradt mikroorganizmusokat, majd szétszórja a levegőben (aeroszolizálja) őket, és ugyanezt teszi a környezetben lévők kórokozókkal is.
A nagyobb cseppek akár 2 méterre lévő felületekre is ráfröccsenhetnek, míg a finomabb részecskék 15 percig vagy akár tovább maradhatnak a levegőben.
Egy tanulmány megállapította, hogy az újabb, gyorsabb kézszárítók átlagosan 60-szor több kórokozót szórtak szét, mint a meleg levegős készülékek, és 1300-szor annyit, mintha papírral töröltük volna meg a kezünket. A kórokozók terjedése 75-125 centiméteres magasságban volt a legerősebb, ami nagyjából egy kisgyerek arcának a magassága.
A papírtörlő a leghigiénikusabb
A szakemberek szerint a papírtörlő használata a leghigiénikusabb, ráadásául a dörzsölés is segít eltávolítani a mikroorganizmusokat, így a kezek tisztábbak lesznek. Az más kérdés, hogy nem túl környezetbarát és költséghatékony megoldás, és egyre kevesebb helyen találkozhatunk vele.
És mi a helyzet a tekercses, textil törlőkendőt forgató gépekkel a mosdóban? Azokat a legjobb elkerülni, mert az anyagdarabot újra és újra használják az emberek, ezáltal a baktériumok kézről kézre terjednek. Ha pedig csak kézszárító van a mellékhelyiségben, a fertőtlenítő gél használata segíthet.
Sok olyan hely és tárgy létezik, amelyek telis-tele vannak baktériumokkal, ezek után mindenképpen kezet kell mosni.
