- Őshazája Észak-Amerika, az ott élő őslakosok, az indiánok már nagyon korán termeszteni kezdték, ők „napgyökérnek” hívták ezt az értékes, sárga, gumós növényt. Magyarországra is viszonylag korán eljutott, még jóval a burgonya megjelenése és térhódítása előtt.
- A termesztése a leggyengébb talajon is megoldható, emiatt régen a „szegények eledelének” is nevezték, hiszen igénytelen növény, elszaporodása esetén szinte kiirthatatlan.
- Általában a burgonyával állítják párhuzamba, ami nem is csoda, hiszen tápanyagértékeiben, kinézetében és felhasználhatóságában is nagyon hasonlít a burgonyához. A csicsóka energiatartalma 30–70 kcal/100 gramm, mely érték valamennyivel kisebb a burgonyáénál (burgonya: 90 kcal/100gramm), és a szénhidráttartalmuk is közel azonos (a csicsókáé 12–17 gramm/100gramm, a burgonyáé 20 gramm/100 gramm), fehérjéből a csicsókában (és a burgonyában is) 2-2,4 gramm/100 g található.
- A csicsóka vitamin- és ásványianyag-tartalma is jelentős, B-vitaminokban (B1: 0,2mg/100g, B3:1,3mg/100g), C-vitaminban (4mg/100g) bővelkedik, ásványi anyagok közül káliumot, foszfort, vasat és magnéziumot tartalmaz.
- Rosttartalma 1,6 gramm/100 g, ezt az előnyös tulajdonságát a rostokban gazdagabb táplálkozás kialakításakor hasznosíthatjuk. Érdemes – ezért is, de a változatosság miatt is – rendszeresen az étrendünkbe tervezni, hiszen a rostokban gazdag táplálkozás számos egészségvédő és betegségmegelőző hatással bír.
- Táplálkozástudományi megítélése egy izgalmas jellemzőjén alapszik, miszerint a csicsókában – minden más hasonló növénynél több (szénhidráttartalmának kb. 15 százaléka) – inulin található. Az inulin egy olyan különleges poliszacharid, azaz összetett szénhidrátfajta, amely édes íze ellenére „viselkedésében” eltér a cukortól: ahelyett, hogy glükózra bomlana, az inulin csaknem teljes egészében fruktózzá alakul át, amelynek napi 30–80 grammját a szervezetünk inzulin nélkül is hasznosítani tudja. Tehát a csicsóka fogyasztásával, a benne található szénhidrátok sokkal kisebb mértékben veszik igénybe az inzulintermelésért felelős hasnyálmirigyet. A csicsókának ez a tulajdonsága nagyon fontos például a szénhidrátanyagcsere-zavarokban szenvedők számára.
- Az emésztőrendszerünk az inulint nem képes lebontani, ezért az bontatlanul halad át a tápcsatornánkon egészen a vastagbélig, ahol remek táplálékul szolgál az ott élő jótékony baktériumainknak, tehát az inulin, és így összességében a csicsóka is, prebiotikus hatású.
- A csicsóka fogyókúrázók számára is jelentőségteljes, hiszen az előbb említett értékes jellemzői mellett, nagyon hatékonyan csökkenti az édesség utáni vágyat, ezért érdemes kísérletezni vele és különféle ételek alapanyagaként kipróbálni.
- A csicsókát érdemes fokozatosan étrendbe állítani. Szükséges lassan és mértékkel „hozzászoktatni” a bélrendszert, ugyanis a rosttartalma, az inulin kellemetlen hasi panaszokat, puffadást, hasi diszkomfortérzést is okozhat.
- A piacokon és nagyobb bevásárlóhelyeken szerencsére egyre gyakrabban találkozni vele. Kiválasztásakor inkább a kevesebb bütyökkel rendelkezőt válasszuk, ha a héja vékony, nem szükséges eltávolítani. Készíthetünk belőle – a burgonyához hasonlóan – köretet, főzeléket, levest, ropogtatnivalót, szinte bármihez felhasználhatjuk!
A cikkben elhangzó információk általános jellegűek, nem helyettesítik az egyéni dietetikai tanácsadást.
