alvás szívbetegség

A tanulmány szerint ugyanis a rendszertelen alvási szokások, vagyis a különböző időpontokban történő elalvás és ébredés növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát, még azoknál is, akik az ajánlott mennyiségű alvásban részesítik szervezetüket.

A pihentető alvás egészségessé tesz

Az elmúlt évtizedekben igen sokat megtudtunk arról, hogy az alvás hossza milyen jótékony hatással van az emberi egészségre. Tudjuk például, hogy ha eleget alszunk, akkor erős lesz a szívünk, megelőzzük a rák kialakulását, csökkentjük a stressz és a gyulladás mértékét, energizáltak leszünk, jól működik a memóriánk, csökken a túlsúlyra és a depresszióra való hajlamunk. 

Ennek megállapítása érdekében a kutatók egy héten keresztül több mint hetvenezer, 40 és 79 év közötti önkéntes bevonásával keresték a választ arra, valóban számít-e, ha össze-vissza, mindig más időpontban kelünk és fekszünk. A vizsgálat résztvevői soha nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségben.

Így zajlott a kutatás

A kutatók kiszámolták minden egyes személy alvási szabályossági indexét (SRI), és a skálán a magasabb pontszámok jelezték a többszöri rendszeres alvást. A kutatócsoport ezután nyolc éven keresztül nyomon követte a bevont személyek szív- és érrendszeri eredetű problémáit, azt, hogy elszenvedtek-e szívrohamot, szívelégtelenséget vagy szélütést. Végül azt találták, hogy a rendszertelenül alvók 26 százalékkal nagyobb valószínűséggel estek át az előbb említett keringési rendellenességeken, mint azok, akiknek rendszeres alvási ciklusuk volt, vagyis a legtöbbször este ugyanabban az időpontban aludtak el, és nagyjából ugyanakkor ébredtek fel reggel.
Az alvási szokás mellett befolyásoló tényezőként figyelembe vették még például az életkort, a fizikai aktivitást, az alkoholfogyasztást és a dohányzást is.

Az ágyban töltött órák száma sem védi meg a szívet

A kutatók megfigyelték, hogy a magasabb SRI-pontszámmal rendelkezők, vagyis azok, akik úgynevezett rendszeresebben alvók voltak, nagyobb valószínűséggel aludtak éjszakánként a felnőtteknek ajánlott 7-9 órát. De kiderült, hogy a tudományos alapokra helyezett és orvosok által javasolt pihentető alváshoz szükséges idő betartása sem véd meg a szívinfarktustól vagy a stroke-tól. Ugyanis azoknál is jelentős volt a kockázata annak, hogy súlyos szív- és érrendszeri megbetegedést szenvednek el, akiknek volt alkalmuk és lehetőségük az ajánlott mennyiségű alvással tölteni az éjszakát, de ezt mindig más-más időpontokban tették meg. 

Miután a magas vérnyomás még mindig vezető kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek, ezt megelőzendő az orvosok mindenképpen fontosnak tartják a napi 7-9 órás folyamatos, pihentető alvást éjszakánként, hiszen a rossz alvás hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához.

A kis eltérésék még nem jelentenek nagy problémát

A kutatóorvosok megjegyezték: nem kell, hogy a lefekvés és az ébredési idő mindennap pontosan megegyezzen, de az egészségünk megőrzése érdekében fontos, hogy legyen egy megszokott alvási ütemtervünk, amitől 30-60 percnél jobban nem térünk el, mert ez még nem borítja fel a szervezetünk természetes cirkadián ritmusát.

A kis eltérések még nem feltétlenül okoznak problémát, azonban, ha következetesen felborul az alvási szokásunk, az nemcsak az alvás minőségét befolyásolja, hanem a hangulatunkat és a kognitív funkcióinkat is, növeli az egészségügyi problémákat, például szívbetegséget és cukorbetegséget is okozhat.

Az orvosok arra is felhívták a figyelmet, hogy nem érdemes arra hagyatkozni, hogy a hétköznapokon elmaradt alvást majd a hétvégén bepótoljuk, mert a szombati vagy a vasárnapi hosszabb alvásokkal nem lehet helyreállítani a súlyos esetben krónikussá váló alváshiányt.

Akár a szíved ellensége is lehet az a tápanyag, aminek a túlzásba vitt fogyasztása egyéb egészségügyi problémákhoz is vezethet.