Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alváshiányra általában nem tekintünk súlyos problémaként, inkább csak a felnőtt élet alapvető kellemetlenségeként, amivel foglalkozni sem érdemes, azon kívül, hogy időnként megpróbáljuk kicsit jobban kialudni magunkat.
Az orvosok azonban ezt máshogy gondolják, és a kialvatlanság komoly veszélyeire hívják fel a figyelmet. Az American Academy of Sleep Medicine nemrég kiadott tanulmánya arról számol be, hogy az alváshiánynak súlyos következményei lehetnek az ember egészségére nézve.
Az álmosság komoly egészségügyi probléma, amelynek széles körű következményei vannak.
– mondta dr. Eric Olson, aki az American Academy of Sleep Medicine elnöke, illetve a minnesotai Mayo Klinika tüdőgyógyásza és alvásgyógyász szakorvosa.
A folyamatos álmosság nemcsak az autóbalesetek kockázatát növeli, vagy a munkateljesítmény hatékonyságát csökkenti, de a testi és lelki egészségünkre is közvetlen hatása van.
A tanulmány szerint az ideálisan legalább hét-nyolc órás éjszakai alvás elmulasztása olyan komoly betegségek kialakulásával, súlyosbodásával hozható összefüggésbe mint a cukorbetegség, a depresszió, a szív- és vesebetegség, a magas vérnyomás, az elhízás és a stroke. Így biztosan kijelenthető: az alvást nem szabad félvállról venni.
Könnyű elbagatelizálni, pedig veszélyesebb mint gondolnánk
Nem csak a bulizó egyetemisták kezelik lazán az éjszakai alvás fontosságát, de az elvileg felelősségteljes felnőttek is. A szakértők rávilágítanak, hogy még ha sokszor viccesen is számolunk be egy-egy munkahelyi elbóbiskolásról, az már lehet, hogy a veszélyes alváshiány egyik jele.
Minden kutató arra biztatja azokat, akik erős és gyakori nappali álmosságot tapasztalnak, hogy konzultáljanak orvosukkal, ugyanis ez a háttérben meghúzódó, komolyabb problémák jele is lehet.
Ne legyünk tagadásban
A kutatók nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy az alváshiány komoly következményei ellenére a legtöbb felnőtt azt bizonygatja magának, hogy „ura a helyzetnek” miközben a koncentrációjukat vizsgáló kísérletek ennek az ellentkezőjét mutatják.
Éppen emiatt fontos az, hogy ezt a fajta veszélyes fázisba érkezett kialvatlanságot észrevegyük, és tegyünk ellene.
A tudósok az erre felállított skálákat ajánlják (például az Epworth álmossági skálát), amelyek segítségével olyan egyszerű tesztkérdésekkel mérhetjük az álmosságot, mint: hogy „milyen valószínűséggel alszol el ebéd után, lefekszel-e délután, elalszol-e, ha egy órán át utasként utazol egy autóban vagy tévézés, esetleg vezetés közben” stb.
Ezen kívül az álmosság okai között van a testmozgás, a krónikus fájdalom, a gyógyszerszedés, és olyan életvitelhez tartozó szokások, mint a koffein- és alkoholfogyasztás is (ami a tévhittel ellentétben nem könnyíti meg az alvást, sőt), így érdemes ezekre is odafigyelni az egészségünk érdekében.
Ebből a cikkből még többet megtudhatsz a nem megfelelő alvás hatásairól.
