Szomorú számok: ennyi magyar meg sem éri a nyugdíjkorhatárt

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar férfiak jelentős része nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. A krónikus betegségek leginkább a 61 év felettieket érintik.

Az Egészségkalauz Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértőt idézve összegezte a magyar férfiakat érintő problémákat. Mint írták, negyedük nem éri meg a nyugdíjkorhatárt a betegségek miatt. 

A 2022-es KSH és Eurostat adatok alapján a magyar férfiak túlélési esélyei 50 éves kor felett, a nyugdíjas korig tartó idősávban rosszabbak, mint a második világháborúban a katonáké, vélekedik a szakember. 

A magyar férfiak egészsége a nyugdíj felé közeledve egyre romlik
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Sok magyar férfi nem éli meg a nyugdíjkorhatárt

„A II. Világháborúban egy német katona túlélési esélye állítólag átlagban kb 70% volt, nagyjából 5 év alatt. Az 50 feletti magyar férfiak háromszor hosszabb idő alatt 3/4-es arányban élik meg a nyugdíjkorhatárt" − idézik Dobson Szabolcsot. 

A legnagyobb veszélyt férfi honfitársainkra az elhízás, a diagnosztizálatlan cukorbetegség és a magas vérnyomás, illetve a mozgásszervi problémák jelentik. Ugyan a statisztikai adatok az 1990-es évekhez képest, amikor 65 év volt az átlag magyar férfi várható élettartama, már némileg javultak, még mindig nagyon sokan kényszerülnek életük utolsó évtizedét betegen, sokszor kezeletlenül leélni.

61,3 éves kor felett az átlagos magyar férfiak egészsége drasztikus mértékben romlik, ez érinti az utolsó aktív munkával töltött éveiket is. Negyedük soha nem éri el a nyugdíjkorhatárt. Az Eurostat adatai szerint hazánk a születéskor várható, átlagos 73,4 évvel az uniós mezőny utolsó harmadában szerepel. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.