Vérfarkasnak nézik ezt a tinédzsert: egy nagyon ritka betegségben szenved

Olvasási idő kb. 1 perc

A vérfarkasok csak a filmekben és könyvekben szerepelnek, azonban létezik egy ritka betegség, amely igazi farkasember külsőt kölcsönöz, ettől szenved egy tinédzser is.

Lalit Patidar azon mindössze 50 ismert ember egyike, akik a hipertrichózis nevű ritka betegségben szenvednek, ezt szokták farkasember-szindrómának” is nevezni, mivel túlzott szőrnövekedést okoz a test különböző részein.

Súlyos betegségben szenved egy tinédzser

Patidar esetében leginkább az arcát érinti a hipertrichózis, amely 95 százalékban szőrrel borított. Még Guinness-rekorder is lett, miután szakértők megállapították, hogy 201,72 szőrszál található egy négyzetcentiméteren az arcán.

A rendellenességet már gyerekkorában felfedezték, ő maga csak 6-7 éves korában fogta fel, hogy más. Míg osztálytársainál nem volt szokatlan szőrnövekedés, addig nála hirtelen az egész testén elkezdtek nőni a szőrszálak. Emiatt sokat gúnyolták, sőt, féltek is tőle.

Végül sikerült megbékélnie a külsejével, a betegségét az előnyére fordította, és az internetre tölt fel tartalmakat, a tévében is szerepelt. Sokan tanácsolták neki, hogy borotválja le az arcát, de ő eddig mindig elutasította az ötletet.

Ritka betegségben hunyt el a luxemburgi herceg, az alábbi cikkünkből megtudhatod, hogy mi történt.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.