A Semmelweis Egyetem legfrissebb járványügyi helyzetértékelésében összegezte a szamárköhögés jelentette veszélyeket. Kiderült, kik vannak leginkább kitéve a fertőzésnek.
Hosszú ideje nem látott mértékben nő a szamérköhögéses megbetegedések száma hazánkban. A Semmelweis Egyetem (SE) Epideiológiai és Surveillance Központjának heti helyzetértékelése már járványként hivatkozik a betegség terjedésére.
Drámaian megnőtt idén az egyetem tájékoztatása szerint a magyarországi szamárköhögéses megbetegedések száma. Idén az év 1-45. hete között összesen 1127 megbetegedést jelentettek. Ez annak fényében kimagasló mértékű, hogy az elmúlt négy év hasonló időszakában átlagosan 13-an kapták el a szamárköhögést. A SE Járványügyi Helyzetjelentése azt is megemlíti, hogy csak az elmúlt héten 37 új megbetegedést regisztráltak.
Járványszerűen terjed a szamárköhögés
"Mindez azt jelzi, hogy jelentős szamárköhögés-járvány zajlik országunkban. A megnövekedett esetszám minden korosztályban megfigyelhető, de a legmagasabb az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 évnél idősebbek körében. A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél, akiknél a legsúlyosabbak a tünetek, a betegség hatékonyabb megelőzése prioritást kell élvezzen!" - összegzi az intézet honlapján közzétett dokumentum.
A szamárköhögés, vagy más néven 100 napos köhögés, illetve pertussis a tüdőt és a légutakat érintő, rendkívül fertőző, csak az embert érintő bakteriális betegség. A fertőzött személy szájában, orrában és torkában lévő baktérium, a Bordetella pertussis okozza a megbetegedést.
A betegség tünetei általában 7-10 nappal a fertőzés után jelentkeznek először, de akár 3 hetes lappangási idő is lehetséges. Az elsőként jelentkező tünetek megegyeznek más, felső légúti fertőzések jeleivel, a beteg tüsszög, enyhe hőemelkedése lehet, náthás, illetve köhög.
100 napos köhögésként is ismert a szamárköhögés
A különbséget más, köhögéssel járó fertőzésekhez képest az adja, hogy mintegy két héten belül a beteg átlép a rohamos köhögési szakaszba, mely során csillapíthatatlan, öt vagy annál több köhögéssel járó rohamként tör fel a levegő egyetlen kilégzés alatt. Mindezt jellegzetes, krákogásra hasonlító hang kíséri. Sok esetben
tiszta nyák távozik az epizódok végén, melyet hányás is követhet.
Kisgyermekeknél, valamint korábban védőoltásban részesült személyeknél előfordulhat, hogy a tipikus köhögés soha nem alakul ki. Csecsemőknél a köhögési rohamokat rövid, életveszélyes időszakok követhetik, amikor a légzés leáll. A régebben oltott serdülők, felnőttek vagy részben beoltott gyermekek esetében enyhébb vagy némileg eltérő tünetekkel jelentkezhet a szamárköhögés meg. Ezekben a csoportokban és a nagyon fiatal csecsemőknél a klinikai kép alapján a szamárköhögést nehezebb diagnosztizálni.
Életveszélyes szövődményekkel járhat a betegség
A szamárköhögés szövődményei közé tartozik a tüdőgyulladás, a tüdőlégtelenség, az atelektázia, amikor a tüdő egy része elveszti levegőtartalmát és összeesik, a középfülgyulladás, görcsrohamok, eszméletvesztés, kiszáradás, fogyás, enkefalopátia, sérv, de akár a légzésleállás és a halál is.
