Világszerte milliók fogyasztják, s idehaza is egyre többen jönnek rá: ez a nagyszerű élelmiszer többet érdemel annál, hogy csupán a menzáról ismert, betonszerű főzelékre asszociáljunk róla.
Bár sokan azt hiszik, a sárgaborsó és a zöldborsó nem két különböző növény. A két, egymástól igencsak különböző ízvilágú hüvelyes valójában egy és ugyanaz! A sárgaborsó a zöldborsó hántolt és felezett, majd szárított változata, amely a feldolgozás során természetes módon kétfelé válik, ezért szárazborsóként és feles borsóként is emlegetik.
Az emberiség évezredek óta fogyasztja a sárgaborsót: Európában a középkorban kedvelt táplálék volt a szárazborsóból készült kása; a Közel-Keleten és Indiában pedig még ma is jóval gyakrabban kerül a tányérra, mint nálunk. Pedig a világ egyik legegészségesebb táplálékaként számontartott sárgaborsót már olcsósága miatt is gyakrabban kapkodhatnánk le az élelmiszerüzletek polcairól.
A sárgaborsó csökkenti a koleszterinszintet
A sárgaborsónak a hüvelyesek többségéhez hasonlóan elhanyagolható a zsírtartalma, ellenben rostban, ásványi anyagokban és vitaminokban nagyon is gazdag.
Jótékony hatást gyakorol a vérnyomásra, szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében és a szívbetegségek megelőzésében.
A benne nagy mennyiségben megtalálható cink kedvező hatással bír a koleszterinszintre. A sárgaborsó kiemelkedően gazdag káliumban, amely kulcsfontosságú az ideg-, és izomszövetek megfelelő működésében, emellett megakadályozza a kalciumvesztést, ezáltal növeli a csontok ásványianyag-sűrűségét. De a sárgaborsó gazdag kalciumban, magnéziumban, és jó vas-, foszfor- és mangánforrás is. Emellett B1- és B12-, valamint E-vitamin-tartalma is jelentős, és pantonténsav, folsav és biotin is található benne. A sárgaborsó gazdag polifenol antioxidánsokban, amelyek az immunrendszer aktiválásáért, a jótékony bélbaktériumokért, a rák elleni küzdelemért és a krónikus betegségek elleni védelemért felelnek.
Lassan felszívódó szénhidrát- és tökéletes fehérjeforrás
A hüvelyes az emésztőrendszer egészségére is kedvező hatással bír: jelentős rosttartalma miatt segít a székrekedés megelőzésében, ezzel hozzájárul az emésztőrendszer egészségének fenntartásához. Glikémiás indexe alacsony, tehát lassú felszívódású szénhidrátnak minősül, ami nem hirtelen, hanem fokozatosan emeli meg a vércukorszintet. Ezért fogyasztása cukorbetegek és inzulinrezisztensek számára is ajánlott. Jelentős fehérjetartalma miatt kiváló választás lehet azok számára, akik nem esznek húst; emellett fogyasztása után hamar jelentkezik a jóllakottságérzet, tehát fogyókúrázók számára is ideális választás.
Felesleges a rántás
Főként hidegebb napokon fogyasztjuk, s nem csak azért, mert ilyenkor nehezebben jutunk hozzá a zöldborsóhoz. A hüvelyesek, így a sárgaborsó is, az ajurvéda szerint fűtő hatású ételek, azaz belülről melegítenek a fagyos napokon. Főzése egy kis előkészületet igényel: érdemes előző éjszaka beáztatni – különösen, ha már régebb óta a konyhaszekrényben várakozik a felhasználásra –, mivel így könnyebben megpuhul, és a főzési idő is a felére csökken. Ha nem a menzai sárgaborsó-főzeléket szeretnénk otthon reprodukálni, a rántást el is feledhetjük: a sárgaborsó anélkül is tökéletesen besűrűsödik.
Jól illenek hozzá az indiai fűszerek
Érdemes az ízvilággal kísérletezni és a sárgaborsó jótékony hatásait a fűszerezéssel fokozni. Kiválóan illik hozzá a fokhagyma, a koriander, a petrezselyem, a (füstölt) pirospaprika, a csili, a gyömbér, a kurkuma és a római kömény. Ízletes krémleves készíthető belőle, akár indiai beütéssel és sülthagyma-ropogóssal a tetején; de az indiai konyha számos fogásához, például a dahlhoz is remek alapanyag. Készíthetünk belőle fasírtot, vagy tehetjük salátába, de akár rakott ételeinket is gazdagíthatjuk vele. Köretként is kiválóan teljesít, különösen, ha meglocsoljukcitrommal, olívaolajjal, és meghintjük petrezselyemmel. Ma már kapható sárgaborsóliszt is, amely remekül használható a fehér liszt helyett például sűrítésre, de akár palacsintát is süthetünk belőle.
