Egyre többen keresünk rá a Google-ön a tüneteinkre, és gondolkozunk el a talált információk alapján, hogy mi lehet a bajunk. Az így kialakult öndiagnózis nehéz helyzet elé állíthatja az orvosokat.
Én is, mint ahogy nagyon sokan manapság, ha betegnek érzem magam, vagy van valamilyen szokatlan tünetem, azonnal az internethez fordulok segítségért. Persze, hogy rákeresek a tünetekre a Google-ön, és elolvasok néhány cikket azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a bajom. Ezzel manapság mindenki így van, de vajon az orvosok mit gondolnak erről?
A Google-orvos rendel
A mai digitális korban nem is lehetne könnyebb hozzáférni az egészségügyi információkhoz. Néhány kattintással rákereshetünk a tüneteinkre, elolvashatjuk az online fórumokat, és következtetéseket vonhatunk le az egészségünkkel kapcsolatban. Egyre több beteg érkezik úgy az orvosához, hogy már van egy kép a fejében, hogy mi lehet a problémája.
Dr. Varga Edit háziorvos szerint már nemcsak a fiatalok, hanem a 70 év feletti korosztály is napi szinten használja mindenfélére az internetet, sokszor tájékozottabbak, mint régebben voltak. Úgy veszi észre, mind a környezetében, mind a munkájában, hogy az internet egy elkerülhetetlen tényező lett.
Valóban sokan jönnek »megnéztem a neten, milyen betegségem van« mondattal. Én ilyen esetben mindig megkérdezem, mire jutott, és milyen forrásokat használt. Sokszor kiderül, hogy téves útra tévedt a páciens, de valahogy a lelki állapota és elméje abba az irányba vitte. Régóta fennálló és ismeretlen eredetű panaszok esetén sokszor keres a páciens is és szerintem más orvos is információt a neten
– magyarázza a doktornő.
A betegek kezükbe veszik az irányítást a Google-lel
Felmérések szerint egyes betegek úgy érzik, hogy jobban irányítják a sorsukat azáltal, hogy felkészülnek az interneten talált információkkal, mások azonban az online információk alapján felülbírálják az orvosok tanácsait, nem hajlandók elengedni az általuk kitalált diagnózist. Pszichológiailag az ilyen viselkedést gyakran szorongás, kontrollvágy vagy akár az egészségügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság hajtja. Mit tehet ilyenkor az orvos?
Dr. Varga Edit kiemeli, hogy szerinte nem lehet, és nem is kell leszoktatni a betegeket arról, hogy az interneten utánanézzenek a tüneteiknek.
Amit mindig fontosnak tartok, az a forrás. Nem kell az éppen aktuális adott betegség irányelveivel tisztában lennie egy páciensnek, de például a magyar dietetikai társaság honlapján található diétában nyugodt szívvel megbízhat
– mondja a szakember.
Hozzáteszi, hogy gyakran érkeznek a betegek olyan öndiagnózissal, amiről rögtön meg tudja mondani, hogy téves, de akadnak érdekes felvetések is, amelyeket érdemes kivizsgálni.
Nem mindegy, honnan vesszük az orvosi információkat
Ahogy a háziorvos is kiemeli, nagyon fontos, hogy milyen forrásból tájékozódunk. Az online található egészségügyi információk nem mindig megbízhatóak, és még ha megbízhatóak is, a helyes értelmezésük orvosi képzettséget igényelhet. A weboldalak és fórumok gyakran arra késztetik a betegeket, hogy a legrosszabb forgatókönyvekre összpontosítsanak, a „cyberchondria” egy létező jelenség, amikor a betegek ártalmatlan tüneteket súlyos állapotok jeleiként értelmeznek. Ez szükségtelen aggodalomhoz vagy akár olyan öngyógyításhoz vezethet, amely káros lehet, ronthat is a beteg állapotán, illetve emiatt később kerül orvoshoz, ami bizonyos betegségeknél élet és halál kérdéséről is dönthet.
„A netes keresés egy igazi labirintus. Sok marketinggel és zsákutcával teli labirintus, rákgyógyító, értisztító, örök életet adó kapszulákkal teli” – jegyzi meg a doktornő, aki szerint az is sokat elmond egy betegről, hogy ha arra a felvetésre jut egy egyszerűbb tünetből is, hogy haldoklik. Az orvosnak türelemmel, odafigyeléssel kell kezelni az öndiagnózis helyzetét. Hozzáteszi:
Diagnózis felállítása vizsgálat nélkül szinte lehetetlen. Illetve egy jó anamnézis ˗ kórelőzmény, tünetek ismerete ˗ egy fél diagnózis. Tehát kell hozzá a páciens, és kell az egészségügyi személyzet. Ha a páciens kész diagnózissal jön, az nem baj, de sokszor el kell fogadnia, hogy nem azzal a diagnózissal távozik, amit ő magának felállított.
Ez a modern kori helyzet új problémák elé állítja az orvosokat és a betegeket, amit megfelelő kommunikációval és nyitottsággal kell kezelni. A betegeknek meg kell tanulniuk, hogy az, amit az interneten találnak, nem feltétlenül jelent magyarázatot a tüneteikre. Az orvosoknak pedig időt kell fektetniük abba, hogy elmagyarázzák a páciensnek, hogy miért téves a következtetése, és mi valójában a problémája.
Milliók szenvednek Alzheimer-kórtól. Az alábbi cikkünkből kiderül, hogy a kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a betegség megelőzhetőségéhez.
