Megállíthatatlanok a szuperbaktériumok: milliók élete a tét

Olvasási idő kb. 2 perc

Kutatók figyelmeztetnek: az antibiotikumok túlzott használata miatt oly mértékben válhatnak rezisztenssé a baktériumok, hogy az a következő 25 évben több mint 39 millió ember életébe kerülhet. A tudósok szerint azonban még van remény a trend visszafordítására.

Félelmetes előrejelzést tettek közzé a Washingtoni Egyetem kutatói a The Lancet szaklapban: véleményük szerint, amennyiben nem változtat az emberiség az antibiotikum-használati szokásain, az rengeteg ember halálához vezethet. Az 1990 és 2021 közötti időszakra vonatkozó, 204 országból származó adatokat vizsgálva a tudósok arra jutottak, hogy a következő 25 évben több mint 39 millió ember halálát okozhatják a rezisztens, úgynevezett szuperbaktériumok.

Idézőjel ikon

De sajnos ez még nem minden: közvetetten további 169 millió ember életébe kerülhet a jelenség.

Az idősekre a legveszélyesebbek ezek a baktériumok

A Washingtoni Egyetem kutatói összesen 520 millió ember egészségügyi adatait elemezték a fenti időszakból. Kiemelték: 1990 és 2021 között ugyan mintegy 50 százalékkal csökkent az 5 évnél fiatalabbak körében az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő gyermekhalálozások száma, ám ennek fő oka az egészségügy hatékonyságának növekedése (például a prevenció vagy a fertőzések kezelése tekintetében). Ugyanebben az időszakban ugyanakkor a 70 év felettiek körében 80 százalékkal emelkedett a hasonló okokra visszavezethető halálozások száma.

Az idősek életét veszélyeztetik leginkább a szuperbaktériumok
Fotó: sasirin pamai / Getty Images Hungary

Azonnali trendváltozásra van szükség

A kutatók figyelmeztetnek: mindenképp változásra van szükség, hiszen, ha minden így marad, 2050-re elérheti a 1,91 milliót a rezisztenciával közvetlenül összefüggő éves halálesetek száma. Közvetett módon pedig 8,22 millió ember haláláért lesznek felelősek az elleállóvá mutálódott szuperbaktériumok. A rezisztens kórokozók leginkább a fejlődő világ országait sújtják, Afrikában és Dél-Ázsiában a legkritikusabb a helyzet, amiben komoly szerepe van a gyógyszerrezisztens tuberkulózisnak.

Némi reménysugarat is kínálnak azonban a kutatás készítői: amennyiben az emberiség új stratégiákat alakít ki egyrészt a fertőzések csökkentése érdekében (például új gyógyszerek és oltások kifejlesztésével), másrészt pedig hatékonyabbá teszi az egészségügyi ellátást, még megállítható és visszafordítható a folyamat.

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.