Hányást, lázat okozhat, ha megcsíp ez a betolakodó

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miután egyre több időt töltünk a természetben, megnő az esélye annak is, hogy mérgező állatokkal találkozzunk akár Magyarországon is. Megmutatjuk, mely fajok jelentenek veszélyt az emberre.

Nem kell egzotikus tájakon, őserdőkben és távoli sivatagokban kalandoznunk ahhoz, hogy emberre veszélyt jelentő hüllőkkel, rovarokkal vagy kétéltűekkel találkozzunk – figyelmeztet a Greendex, amely össze is gyűjtötte ezeket.

Életveszélybe is sodorhat a házi méh

A lista első helyén a rengeteg növény beporzásáért felelős, pótolhatatlan jelentőségű házi méh áll, amely heréi ugyan nem jelentek veszélyt ránk, a nőstények viszont annál inkább. Potrohvégükön található, mérgező fullánkjuk életveszélybe is sodorhatja az áldozatát: egyetlen szúrással nagyjából 0,1 mg méreganyagot ürít, amely az erre érzékenyeknél akár halálos dózist is jelenthet. Ennél már csak egy egész méhraj veszélyesebb, amely támadásánál már az sem számít, hogy allergiások vagyunk a csípésükre vagy sem, hiszen, mint írják,

Idézőjel ikon

körülbelül 40 csípéstől kezdődően már mindenképpen komoly következményekkel kell számolnunk.

Bár legtöbbször nem így gondolunk rá, de mérgező állat a házi méh is
Fotó: Barbara Rankenhohn / 500px / Getty Images Hungary

Erdők mérgező állata, a keresztes vipera

Magyarországon két mérgező viperafaj is él: a keresztes és a rákosi vipera közül előbbi a veszélyesebb, marása ugyanis nemcsak fájdalmas, hanem helyén duzzanat és kékes elszíneződés is megjelenhet. Ezt a bizsergő érzést egy hétnél is tovább érezhetjük. E kellemetlenségen kívül azonban a kígyómarás hatására begyulladhatnak a nyirokcsomóink is, sőt

Idézőjel ikon

szédülést, szapora pulzust, hányást, hasmenést is tapasztalhatunk, rosszabb esetben pedig, mint írják, akár halálos kimenetelű vérnyomáscsökkenés vagy légzésbénulás is bekövetkezhet.

Szerencsére azonban az ilyen típusú kígyómarások mindössze 1 százaléka végződik tragédiával, legtöbbször pedig még számottevő tünetek sem jelentkeznek. 

Kertünkben él a sebet ejtő pók is

A sárgászöld potrohú és vöröses fejtorú mérges dajkapókkal a kertünkben is találkozhatunk. Sokan nem tudják, hogy a csáprágóin méregmirigy is van, így azt tanácsolják, hogy csípése esetén jobb, ha orvoshoz forulunk. Noha nagyon súlyos következményektől nem kell tartanunk a dajkapókkal való találkozás után, komolyabb duzzanatra, elszíneződésre és erős fájdalomra azért mindenképpen számítanunk kell. Az oldal szerint a dajkapók csípése egyeskenél fejfájást, hányást vagy lázat is okozhat.

Szép, de veszélyes a sárgahasú unka is

Noha a barnás hátának köszönhetően beleolvad a környezetébe a sárgahasú unka, ha valami megriasztja, hassal felfelé fordul, az azon található sárga foltjai pedig érintésre csábítanak. Ezt tennünk viszont egyáltalán nem ajánlatos, hiszen az unka az ellenség elűzését szolgáló váladékot termel, amely szembe vagy orrba kerülve a nyálkahártya erős, égető fájdalmát okozza. Szerencsére azonban egy kis kellemetlenségen kívül más baj nem érhet bennünket e kétéltűvel való találkozásunk során.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.