Bár sosem gondoltuk volna, hogy egy világjárvány kell ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak rendesen kezet mosni, a 2000-es év mégis a helyes kézmosás mementója marad örökre. Pedig a baktériumok minden, környezetünkben lévő tárgyon jelen vannak, még akkor is, ha nem gondolnánk. De meddig tart az óvatosság?
Vajon miért vagyunk azóta is óvatosak, ha a buszon kapaszkodunk, vagy a liftgombot meg kell nyomni, s miért nem aggódunk olyankor, amikor a szánkhoz emelünk egyes tárgyakat?
Az alumíniumdobozokat nem csak a fogyasztók, a gyártók is igencsak kedvelik. A hengeres alakú fémpalackok megfelelően zárnak, nem nyomódnak össze szállítás közben sem, valamennyire még a hőt is tartják, ideálisak tehát arra, hogy útközben szomjunkat oltsuk belőlük. A nyitófüllel egyszerűen kibonthatók, az üres dobozoktól pedig a fenntartható hulladékgyűjtési gyakorlat elterjedésének köszönhetően könnyen megszabadulhatunk szinte bárhol, környezetkímélő módon. Miért is ne használnák ki előnyeiket, ha menet közben megszomjazunk?
Igazi bacitanya
Van azonban egy hatalmas hátrányuk minden előnyük mellett, ez pedig az, hogy cseppet sem higiénikusak.
Pár évvel ezelőtt körbejárta a netet egy körlevél, mely szerint egy ismerős ismerősének az ismerőse belehalt a fertőzésbe, amikor egy patkányürülékkel szennyezett sörösdobozból itta a napi betevőt.
A boncolás szerint a halál oka heveny leptospirosis volt. A fertőzést akkor kapta, amikor a hajón pohár nélkül, közvetlenül a dobozból itta meg az üdítőt. A konzervdobozokon patkányvizelet-szennyezést és Leptospira kórokozót találtak a vizsgálat során. Az áldozat ivás előtt valószínűleg nem tisztította meg a doboz felső részét, és így jutottak a szervezetébe a megszáradt patkányvizeletben jelen lévő halálos kórokozók – állt az egykori körlevélben.
S bár a leptospirosis létező betegség, a legendavadász blog szerzői szerint nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a fenti történet tényleg megvalósuljon, s akkor is extrém módon legyengült immunrendszer szükséges hozzá.
Az azonban, hogy a gyártási és a tárolási folyamat során az üdítős- és sörösdobozok szennyeződhetnek, teljesen természetes. Számtalan gépsoron mennek keresztül a dobozok, a töltési folyamatok, majd a címkézés és csomagolás során is érintkeznek jó néhány szennyező dologgal, a raktárakba kerülve pedig több ember kezén keresztül érkeznek majd meg a boltok polcaira.
Az, hogy eközben baktériumok kerülhetnek rájuk, tényleg nem meglepő. Az azonban, hogy mennyi és miféle, sokkal inkább az. Plantprotecting Rita növényorvos, PhD-hallgató is kíváncsi volt arra, vajon mennyire kell aggódnunk a fertőzések miatt, ha dobozból kortyoljuk a szénsavas üdítőket, a TikTokon osztott meg nemrég egy videót arról, vajon mi mindent emelünk a szánkhoz az üdítősdobozzal együtt.
@plantprotecting Kísérlet 😁 #kiserlet #cocacola #fy #nekedbe #pusztuljonaforyouba #foryou #bacteria ♬ eredeti hang - Plantprotecting Rita
A mintákat napokig elemezte, s kiderült, már eleve számtalan baktérium és gomba megtelepedett a fülecske alatt, három nap múlva aztán valóságos penészteleppé vált a Petri-csésze. A kísérletet megismételte úgy is, hogy egy pólóval letörölte a felületet – meglepő módon a gombák elszaporodása ellen segített az egyszerű mozdulat, azonban a baktériumokat így sem sikerült eltávolítania róla.
De nem csak ő, mások is megpróbálták már kideríteni, vajon kell-e aggódnunk, ha csak simán felpattintjuk a kólát. A CBC TV riporterei több aludobozos terméket is kivizsgáltattak egy erre szakosodott laborban. A dobozokat gyorsétteremben, üdítősautomatából, illetve egy bolt polcáról emelték le, hátha felfedeznek némi eltérést a származási helytől függően, ami garantálhatja a baktériummentességet. Mint kiderült, valóban volt különbség abban, melyik dobozon milyen oda nem illő mikrobák tenyésztek, azonban egyik sem volt tiszta.
A gyorséttermi üdítő dobozán Staphylococcust mutattak ki a vizsgálatok, ez a baktérium hányással, hasmenéssel és lázzal jelentkező ételmérgezést okozhat. Az automatából vett ital dobozán Pseudomonas aeruginosa tenyészett, ami ugyan eléggé gyakori baktériumnak számít, és gyulladásokat, húgyúti fertőzést, de akár még vérmérgezést és tüdőgyulladást is okozhat. A benzinkútról vett üdítő dobozán pedig nem más volt, mint Coliform, azaz ürülékből származó baktérium. Valószínűleg valaki nem mosott kezet a mosdóban, és úgy foghatta meg a dobozt, de az is lehet, hogy egy állat hagyhatott ürüléket a dobozon. Ez akár a gyárban, akár a raktárban, de még a boltban is előfordulhatott.
A fenti vizsgálat során megszólalt szakember, Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa azonban igyekezett megnyugtatni a nézőket: a baktériumok jelentős része hidegben elpusztul, azaz ha valaki hűtött üdítőt vásárol, már kevésbé kell aggódnia a fertőzéseket illetően.
A baktériumok jelenléte ráadásul általános a minket körülvevő világ minden pontján, egyszerűen nem tudjuk elkerülni őket. Megfelelő odafigyeléssel, fertőtlenítéssel és tisztítással kezdve a folyamatot, a dobozos üdítők miatt sem kell jobban aggódnunk, mint ha felszállunk a buszra.
