Elég kétnaponta zuhanyozni? A bőrgyógyász megmondja

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az energiatakarékosság, a rezsispórolás mindennapjaink részévé vált, de vajon meddig érdemes elmenni a dolog érdekében? Ha kétnaponta állunk a zuhany alá, az inkább előnyös, vagy pont, hogy egészségügyileg káros hosszabb távon?

Mind kívülről fújuk, hogy a vízre vigyázni kell: helyzetünk nagyon előnyös, mivel Magyarországon nagy mennyiségben áll rendelkezésre tiszta, biztonságosan fogyasztható víz – egyelőre. Mosdásra ugyanezt használjuk, de vajon megéri-e ezen spórolni ritkább zuhanyzással, vagy nem éri meg kísérletezni az alacsonyabb energia- és vízszámla elérésének érdekében a test tisztaságával?

A bőrgyógyász javaslata egyértelmű

Vannak olyan helyzetek, amelyekben nem is lehet kérdés, hogy a lehető leghamarabb szeretnénk megmosdani, és a nyári kánikulában tapasztalható nagy melegben is kevesen vannak, akik hajlandók lennének vállalni azt, hogy ritkábban állnak a zuhany alá. De mi a helyzet akkor, ha nem végeztél intenzívebb mozgással járó tevékenységet, nincs is nagy hőség ott, ahol tartózkodsz? Vajon ilyen helyzetben kihagyható rendszeresen a nap eleji vagy végi tisztálkodás?

Az internet bölcsessége helyett szakemberhez fordultunk a kérdés eldöntésére: dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyásza világítja meg, vajon megéri-e próbálkozni.

Kétnaponta zuhanyozni? Hát, nem biztos, hogy jó lesz
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

„Alapvetően naponta egyszer javasolt a zuhanyzás, bár néhány bőrbetegség esetén előfordulhat, hogy ettől eltérő rendszerességet javaslunk”

 – beszéli le a Dívány olvasóit a mosakodás ritkításáról a szakember. Ha valakinek nagyon száraz a bőre, akkor eltérő lehet az orvosi javaslat, de ettől még a napi egy tisztálkodás a fő szabály. Akinek esetleg a bőre állapota miatt azt mondja kezelőorvosa, hogy inkább csak kétnaponta csutakolja magát, annak is van tennivalója a köztes napokon is: a nemi tájakat és a hajlatokat ekkor is mindenképp tisztítani szükséges.

Ez történik, ha kétnaponta zuhanyzol

„Ha valaki nem zuhanyzik mindennap, valamennyire megnő a kockázata a bőrfertőzéseknek, amely lehet gombás, esetleg bakteriális bőrfertőzés: ezek többnyire a hajlatokban alakulnak ki. A másik oldala a kérdésnek ugyanakkor az, hogy ha valaki túl gyakran mosakszik, annak van egy szárító hatása.

Idézőjel ikon

A különböző tusfürdők, szappanok a bőr természetes zsírrétegét leválasztják, és ez az állandó szárító hatás arra érzékeny egyéneknél ekcémát okozhat.

De ez a két véglet, általánosságban a napi egyszeri zuhany, mosakodás a javasolt” – tudtuk meg dr. Kósa Pétertől.

A bőrgyógyász azt is hozzáteszi, hogy sportolás, verejtékezéssel járó tevékenység után azonnal vagy a lehető leghamarabb érdemes tisztálkodnunk, a különböző fertőzések kialakulását elkerülendő.

„A verejték önmagában elő tudja segíteni, hogy a gombák, baktériumok jó táptalajt kapjanak és el tudjanak szaporodni” – fogalmazott.

A higiéniából nem érdemes lejjebb adni…Getty Images Hungary
Fotó: Oleg Breslavtsev

Spórolj másképp!

A rezsi összegének csökkentésére tehát nem az lesz a megoldás, hogy a mosakodásból visszaveszünk egy kicsit: érdemes inkább olyan csapot vagy szűrőt felszerelni, amely levegő adagolásával teszi takarékosabbá a vízhasználatunkat, esetleg egy falra rögzíthető órával rávenni magunkat arra, hogy öt perc alatt végezzünk a mosdással, ne folyassuk órákon át magunkra a forró vizet. Ez már csak bőrünk egészségének megőrzése érdekébenis fontos lépés lehet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.