Ez történne, ha fél napig nem pislognál

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vajon miért pislogunk, miért fontos ez az apró, reflexszerű mozdulat? Miért pislognak többet a nők, mint a férfiak? Meddig tudunk meglenni pislogás és a vele együtt járó könnyezés nélkül? Most megtudod a válaszokat!

A pislogásnak nagyon egyszerű és praktikus oka van. Annak érdekében, hogy a szemgolyó csúcsán lévő szaruhártya ne száradjon ki, a szemhéj pislogás közben könnyet terít szét a szemgolyó felszínén, így tartja nedvesen azt.

Az ébrenlét 10 százalékában pislogsz

A legtöbb ember átlagosan tizenöt-hússzor pislog percenként, tehát akár ezerkétszáz alkalommal is pislogsz óránként, 14-19 ezer alkalommal naponta, továbbá minden egyes pislogás 0,1 és 0,8 tized másodperc között tart. Kijelenthetjük, hogy a pislogás az ébrenléti idő körülbelül 10 százalékát teszi ki.

A pislogás az egészséges szem alapfunkciója
Fotó: Yoshiyoshi Hirokawa / Getty Images Hungary

A szemgolyó védelmezője

A pislogásnak az az élettani funkciója, hogy „keni”, azaz nedvességgel látja el a szemgolyót. Eme reflexszerű mozdulat során a szemgolyó folyamatosan nedves lesz, ez védőréteget képez a szemgolyó felületén. Ez a vékony könnyréteg megóvja az apró sérülésektől a szemgolyót, és távol tartja a kórokozókat. Ráadásul a pislogás a szervezet leggyorsabb reflexe, amely a másodperc ezredrésze alatt megy végbe, képes megóvni a mechanikai sérülésektől a szemgolyót.

Lelkiállapottól is függ a pislogás

Reider László optometrista részletesen elmagyarázta a pislogás és a könnyezés szerepét. Előrebocsátjuk: pislogás nélkül nincs élet, egyetlen napot se lehet tartós károsodás nélkül kibírni, ha nem pislogunk. Bár létezik olyan betegség, amikor hiányzik a pislogási reflex, ilyenkor szemcseppekkel kell pótolni a pislogás hatását. Azonban ez a jelenség rendkívül ritka.

„Általában 3-5 másodpercenként szükséges pislogni, ami nem tudatos tevékenység. Meg is bolondulnánk, ha állandóan erre kellene figyelni. A pislogás gyakoriságát befolyásolja a lelkiállapot, fizikai fáradtság, a szem szárazsága, az életkor és igen nagy mértékben a koncentráció, a munkavégzés jellege”

– magyarázta az optometrista, akinek egyebek mellett a személesség a szakterülete.

Legfeljebb poénból nézz farkasszemet, mert egészségtelen!
Fotó: Hans Neleman / Getty Images Hungary

A nők többet pislognak

A pislogást az idegrendszerünk szabályozza a dopamin nevű neurotranszmitterrel, ezért komoly egyéni eltérések lehetnek. Minél magasabb a dopaminszintünk, annál gyakrabban pislogunk, s mivel a nőknek viszonylag magasabb a dopaminszintje, ezért fordulhat elő, hogy többet pislognak, mint a férfiak. Az újszülöttek és a csecsemők azonban sokkal ritkábban teszik ezt. Kutatók szerint a jelenség hátterében a babák agyi dopaminrendszerének különleges fejlődése áll. 

Nem csupán sós víz a könny

Ami pedig a könny szerepét illeti, a szakember ezt mondta „A könny közel sem csak egyszerű sós víz, hiszen 5 különböző mirigy váladékából áll össze. Van, ami a kórokozókkal szemben biztosítja a védelmet, egy másik igyekszik az egyébként víztaszító szaruhártyán tartani a folyadékot, és van, ami egy külső réteget alkotva csökkenti a párolgást.” Reider László kifejtette, ez a váladék az alsó szemhéjon gyűlik össze, és kialakítja az úgynevezett könnytócsát. 

„Pislogáskor a felső szemhéj belelóg ebbe a folyadékba, és friss könnyfilmet húz fel a szem elülső felszínére. Ez szép lassan újra lecsorog. A felesleg az orrba folyik a könnyorrvezetéken keresztül. Ezért is dugul el a nózink, amikor sírunk.”

Garantált az összeomlás pislogás nélkül

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig bírjuk ki pislogás nélkül, az optometrista azt válaszolta, legfeljebb „brit tudósok” képesek az ilyen felvetésekre válaszolni, vagy pedig azok a gyerekek, akik farkasszemet játszanak a nagyszünetben. Azonban modellezhető, mi zajlik le a szervezetünkben, ha megpróbálunk nem pislogni: az első másodpercekben nem történne semmi különös. 20 másodperc elteltével szárazságérzet alakulna ki, mivel a nedves réteg eltűnne. Általánosságban elmondható, hogy egy percig mindenki kibírja pislogás nélkül, majd reflexszerűen elindulna a könnyelválasztás. Két pislogás nélküli perc után homályossá válik a látás, öt perc után pedig bevörösödik a szem.

Ólmos fáradtság, majd összeomlás

Érdekes módon negyedórán belül ásítozás lépne fel, ugyanis az ásítás segíti a könnytermelést, de ekkor már elviselhetetlen lenne a szemviszketés, hiszen a szaruhártya idegvégződésekben gazdag szövet. Pislogásmentes fél órát követően begyullad a szem, majd egy óra múlva ólmos fáradtság jön rá a kísérleti alanyra, hiszen a pislogás ébren tartja az agyat. Bár még soha senki nem végezte el gyakorlatban ezt a kísérletet, körülbelül 12-16 pislogásmentes órát követően összeesnénk a fáradtságtól, és súlyos szemfertőzésekkel is számolnunk kellene.

A monitor előtt dolgozók jól ismerik a szárazszem-szindrómát
Fotó: Tunatura / Getty Images Hungary

A szárazszem-szindróma

A tudományos-fantasztikus kísérletektől elvonatkoztatva sokkal nagyobb veszélyt jelent ránk, monitor előtt dolgozókra az úgynevezett szárazszem-szindróma. Megfigyelték, ha fontos munkát végzünk, például számítógépen határidőre kell megírni egy levelet, a pislogás gyakorisága kevesebb mint a felére csökken. Éppen emiatt sokan szenvednek viszkető, égő, irritált szemektől számítógépes munkavégzés közben vagy azt befejezve. „Sajnos a könny mennyisége is kevesebb ilyenkor, mert egész egyszerűen elfelejtünk inni, pedig a könnyet termelő sejtek normális működéséhez elengedhetetlen a szervezet normális víztartalma. Sokan nem is érzik, hogy szomjasak, ráadásul ezen érzékenységünk az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken” – mondja a szakember.

Ezért se kockuljon a gyerek a gép előtt

Ha tehát a monitor előtt kevesebbet pislogunk, akkor gyorsan kialakul a szemszárazság, még az egészséges szemű embereknél is. Mindezt a huzat, a légkondicionálás és a ventilátor is fokozza. A száraz szemek általában nagyon égnek és szúrnak, és erősen ajánlott műkönnyet használni, amit patikában szerezhetünk be. Az se véletlen, hogy a munkavédelmi szabályok értelmében a monitor előtt dolgozóknak óránként 10 perc szünetet kell tartania, és évente kötelező szemvizsgálaton is részt venni.

„Mindez nemcsak ránk, hanem a saját gyerekünkre is igaz, s már csak emiatt se engedjük, hogy órák hosszat a monitort bámulja, mivel a gyerekek fokozottan ki vannak téve a szemszárazságnak, amely felülfertőződést és végső soron a szem romlását okozhatja”

– tanácsolja az optikai szakember.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Beszterczey Judit
Beszterczey Judit
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.