Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Vajon miért pislogunk, miért fontos ez az apró, reflexszerű mozdulat? Miért pislognak többet a nők, mint a férfiak? Meddig tudunk meglenni pislogás és a vele együtt járó könnyezés nélkül? Most megtudod a válaszokat!
A pislogásnak nagyon egyszerű és praktikus oka van. Annak érdekében, hogy a szemgolyó csúcsán lévő szaruhártya ne száradjon ki, a szemhéj pislogás közben könnyet terít szét a szemgolyó felszínén, így tartja nedvesen azt.
Az ébrenlét 10 százalékában pislogsz
A legtöbb ember átlagosan tizenöt-hússzor pislog percenként, tehát akár ezerkétszáz alkalommal is pislogsz óránként, 14-19 ezer alkalommal naponta, továbbá minden egyes pislogás 0,1 és 0,8 tized másodperc között tart. Kijelenthetjük, hogy a pislogás az ébrenléti idő körülbelül 10 százalékát teszi ki.
A szemgolyó védelmezője
A pislogásnak az az élettani funkciója, hogy „keni”, azaz nedvességgel látja el a szemgolyót. Eme reflexszerű mozdulat során a szemgolyó folyamatosan nedves lesz, ez védőréteget képez a szemgolyó felületén. Ez a vékony könnyréteg megóvja az apró sérülésektől a szemgolyót, és távol tartja a kórokozókat. Ráadásul a pislogás a szervezet leggyorsabb reflexe, amely a másodperc ezredrésze alatt megy végbe, képes megóvni a mechanikai sérülésektől a szemgolyót.
Lelkiállapottól is függ a pislogás
Reider László optometrista részletesen elmagyarázta a pislogás és a könnyezés szerepét. Előrebocsátjuk: pislogás nélkül nincs élet, egyetlen napot se lehet tartós károsodás nélkül kibírni, ha nem pislogunk. Bár létezik olyan betegség, amikor hiányzik a pislogási reflex, ilyenkor szemcseppekkel kell pótolni a pislogás hatását. Azonban ez a jelenség rendkívül ritka.
„Általában 3-5 másodpercenként szükséges pislogni, ami nem tudatos tevékenység. Meg is bolondulnánk, ha állandóan erre kellene figyelni. A pislogás gyakoriságát befolyásolja a lelkiállapot, fizikai fáradtság, a szem szárazsága, az életkor és igen nagy mértékben a koncentráció, a munkavégzés jellege”
– magyarázta az optometrista, akinek egyebek mellett a személesség a szakterülete.
A nők többet pislognak
A pislogást az idegrendszerünk szabályozza a dopamin nevű neurotranszmitterrel, ezért komoly egyéni eltérések lehetnek. Minél magasabb a dopaminszintünk, annál gyakrabban pislogunk, s mivel a nőknek viszonylag magasabb a dopaminszintje, ezért fordulhat elő, hogy többet pislognak, mint a férfiak. Az újszülöttek és a csecsemők azonban sokkal ritkábban teszik ezt. Kutatók szerint a jelenség hátterében a babák agyi dopaminrendszerének különleges fejlődése áll.
Nem csupán sós víz a könny
Ami pedig a könny szerepét illeti, a szakember ezt mondta „A könny közel sem csak egyszerű sós víz, hiszen 5 különböző mirigy váladékából áll össze. Van, ami a kórokozókkal szemben biztosítja a védelmet, egy másik igyekszik az egyébként víztaszító szaruhártyán tartani a folyadékot, és van, ami egy külső réteget alkotva csökkenti a párolgást.” Reider László kifejtette, ez a váladék az alsó szemhéjon gyűlik össze, és kialakítja az úgynevezett könnytócsát.
„Pislogáskor a felső szemhéj belelóg ebbe a folyadékba, és friss könnyfilmet húz fel a szem elülső felszínére. Ez szép lassan újra lecsorog. A felesleg az orrba folyik a könnyorrvezetéken keresztül. Ezért is dugul el a nózink, amikor sírunk.”
Garantált az összeomlás pislogás nélkül
Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig bírjuk ki pislogás nélkül, az optometrista azt válaszolta, legfeljebb „brit tudósok” képesek az ilyen felvetésekre válaszolni, vagy pedig azok a gyerekek, akik farkasszemet játszanak a nagyszünetben. Azonban modellezhető, mi zajlik le a szervezetünkben, ha megpróbálunk nem pislogni: az első másodpercekben nem történne semmi különös. 20 másodperc elteltével szárazságérzet alakulna ki, mivel a nedves réteg eltűnne. Általánosságban elmondható, hogy egy percig mindenki kibírja pislogás nélkül, majd reflexszerűen elindulna a könnyelválasztás. Két pislogás nélküli perc után homályossá válik a látás, öt perc után pedig bevörösödik a szem.
Ólmos fáradtság, majd összeomlás
Érdekes módon negyedórán belül ásítozás lépne fel, ugyanis az ásítás segíti a könnytermelést, de ekkor már elviselhetetlen lenne a szemviszketés, hiszen a szaruhártya idegvégződésekben gazdag szövet. Pislogásmentes fél órát követően begyullad a szem, majd egy óra múlva ólmos fáradtság jön rá a kísérleti alanyra, hiszen a pislogás ébren tartja az agyat. Bár még soha senki nem végezte el gyakorlatban ezt a kísérletet, körülbelül 12-16 pislogásmentes órát követően összeesnénk a fáradtságtól, és súlyos szemfertőzésekkel is számolnunk kellene.
A szárazszem-szindróma
A tudományos-fantasztikus kísérletektől elvonatkoztatva sokkal nagyobb veszélyt jelent ránk, monitor előtt dolgozókra az úgynevezett szárazszem-szindróma. Megfigyelték, ha fontos munkát végzünk, például számítógépen határidőre kell megírni egy levelet, a pislogás gyakorisága kevesebb mint a felére csökken. Éppen emiatt sokan szenvednek viszkető, égő, irritált szemektől számítógépes munkavégzés közben vagy azt befejezve. „Sajnos a könny mennyisége is kevesebb ilyenkor, mert egész egyszerűen elfelejtünk inni, pedig a könnyet termelő sejtek normális működéséhez elengedhetetlen a szervezet normális víztartalma. Sokan nem is érzik, hogy szomjasak, ráadásul ezen érzékenységünk az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken” – mondja a szakember.
Ezért se kockuljon a gyerek a gép előtt
Ha tehát a monitor előtt kevesebbet pislogunk, akkor gyorsan kialakul a szemszárazság, még az egészséges szemű embereknél is. Mindezt a huzat, a légkondicionálás és a ventilátor is fokozza. A száraz szemek általában nagyon égnek és szúrnak, és erősen ajánlott műkönnyet használni, amit patikában szerezhetünk be. Az se véletlen, hogy a munkavédelmi szabályok értelmében a monitor előtt dolgozóknak óránként 10 perc szünetet kell tartania, és évente kötelező szemvizsgálaton is részt venni.
„Mindez nemcsak ránk, hanem a saját gyerekünkre is igaz, s már csak emiatt se engedjük, hogy órák hosszat a monitort bámulja, mivel a gyerekek fokozottan ki vannak téve a szemszárazságnak, amely felülfertőződést és végső soron a szem romlását okozhatja”
– tanácsolja az optikai szakember.
