Egyre gyakrabban találkozunk felnőttekkel, akiken fogszabályzót látunk. Illetve egyre gyakoribb, hogy nem látjuk, hogy fogszabályzó van rajtuk. Míg a felnőttkori fogszabályzás hatékonysága elsősorban alkati kérdés, láthatósága nagyban anyagi természetű. Dr. Szomolányi Gy. István fogorvos szakértővel beszélgettünk a felnőttkori fogszabályzásról.
„A civilizált ember fogai nem férnek el a szájában. Ez egy evolúciós jelenség: a Neander-völgyi embernek még jóval több foga volt, mint a Homo sapiensnek, de az agykoponya térfogatának növekedésével az arckoponya térfogatának szükségszerűen csökkennie kellett, ezért a civilizált ember feje már nem 32 fogra van méretezve. Ezen a természet úgy segít, hogy vannak olyan szerencsések, akiknek egy-egy foguk már ki sem nő. Közülük a legszerencsésebbek, akiknek a bölcsességfoguk sosem fejlődik ki. Ezek valószínűleg teljesen el is fognak tűnni, de ez egy nagyon hosszú és lassú evolúciós folyamat. Amíg viszont a hátsó fogak előretolják az elsőket, addig a fogszabályzás jelensége is megmarad” – magyarázza az okokat a fogorvos szakember.
Egészségügyi okok is vezethetnek fogszabályzáshoz?
„A torlódott fog okozhat bizonyos esetben ínygyulladást, de ez egy viszonylag ritka szituáció. Buldogharapás esetén az alsó fogsor a felső elé harap, vagyis zárt szájnál előrébb van az alsó fogsor a felsőnél. Ez időben elkapva megfelelő fogszabályzással kezelhető, ahogyan a keresztharapás is, amikor keresztezi egymást az alsó és a felső fogsor. Az ilyen extrémebbnek számító helyzeteket leszámítva elsősorban esztétikai kérdésről van szó, ahol mérlegelni kell, hogy az elérhető eredmény mértéke szinkronban van-e a macera mértékével, amelyek elé a fogszabályozott beteg áll” – tárja fel a kendőzetlen valóságot dr. Szomolányi Gy. István.
A gyerekkor jelentősége
„A fogápolásban döntőek a gyerekkor eseményei, szokásai. A 2-től 6 éves korig végbemenő folyamatok meghatározóak az egész további fogászati előmenetel szempontjából, éppen ezért ebben a korban (is) nagy hangsúlyt kell fektetni a helyes fogápoláson alapuló prevenciónak, és rendkívül kártékony a gyermeket a fogorvossal riogatni. Sőt, pont ellenkezőleg. Azt szoktam mondani, azt kell a gyermeknek mondani:
»Ha jó leszel, akkor eljöhetsz a fogorvoshoz.«
Ugyanis, 6 éves korban jön ki az első 4 őrlőfog, majd 12 éves korban jelennek meg a 7-es fogak, 18 éves kor után pedig az éppen erről a meglettebb korról elnevezett bölcsességfogak. Vagyis 6 és 18 éves kor között folyamatosan ellenőrizni kell, mert addigra már látható a folytatás. Olyan ez, mint ahogyan ma már a 10 éves kis focista fiúknál meg tudják előre mondani: mekkora lesz, milyen képességekkel és melyik poszton válhat a csapat legnagyobb hasznára, úgy előre jelezhető az is, mi várható a fogak terén” – tájékoztat a szakorvos.
Felnőttkori fogszabályzás
„A fogszabályzás fejlődése az utóbbi évtizedekben változott a maira, régen elsősorban gyerekkorban volt gyakorlat a fogszabályzás, és legelterjedtebb módja az éjszakai készülékekkel történő szabályozás volt. Ma már rögzített készülékeket alkalmaznak gyakrabban, amelyeket csak a fogváltás befejezése után lehet felhelyezni. A fogzás befejezése előtt a szájpadlás tágítható, ezt használja ki a 12 évig alkalmazott, kivehető, éjszakai készülékek. A nagy áttörést a Brackett-technika megjelenése jelentette.
E szerint a fogak külső, ritkább esetben belső felszínére tappancsokat helyeznek, azokba pedig rugót ágyaznak. Ezeket tudják aztán olyan irányba forgatni, amilyet a rendellenesség megkíván.
Korábban, főleg a külső, látható fogfelszínen ezek a tappancsok fémből, akár platina-aranyból is készültek, ma már az átlátszó tappancsokat részesítik előnyben láthatatlanságuk miatt” – tudjuk meg a fogorvostól.
Azért ez nem egy leányálom
„Senkinek ne legyenek illúziói, a fogszabályzás nem egy fáklyásmenet: viselőjének nagy kín, a fogorvos részéről a korrekt felhelyezés rendkívüli körültekintést igényel. A képalkotó diagnosztikát mindenképpen igénybe kell előtte venni, a kellő gyakorlattal rendelkező fogszabályozó pedig kezelési tervet készít” – árulja el dr. Szomolányi Gy. István.
„Alapfeltétel, hogy teljesen rendbe tett fogazatra tehető csak fel a fogszabályzó.
Ehhez le kell venni a fogkövet, mert fogkőre fogszabályzót feltenni olyan, mint harisnyában lábat mosni.
Legtöbbször azonban a bölcsességfogak helyzete akadályozhatja az eredményes fogszabályzást, ezért azokat ilyen esetben előzetesen el kell távolíttatni. Ez önmagában azonban ne riasszon el senkit, mert ma már a bölcsességfogak eltávolítása kéjhömpöly a korábbi eljárásokhoz képest” – fogalmaz dr. Szomolányi Gy. István, majd hozzáteszi:
- a belső felszínre feltett tappancsok például lényegesen drágábbak, több kellemetlenséget okoznak, de sokkal esztétikusabbak.
- a korlátozott rágás korlátozott öntisztulással is jár, vagyis ilyenkor még szigorúbban, folyamatosan figyelni kell a fogak állapotát, a lelkiismeretes fogszabályozó folyamatos kontrollt tart, a páciensnek pedig ügyelnie kell a fokozott szájhigiéniás követelmények betartására.
„A fogszuvasodás úgy terjed, mint a rozsda – a két folyamat analóg, vagyis a kezdődő fogszuvasodást időben elkapni létfontosságú. A jó gyakorlat és a prevenció elviheti a mai fogorvoslást abba az irányba, hogy a népességnek egyre kevesebb fogászati gondja lesz majd a jövőben, de a fogszabályozás szükségessége megmarad. Felnőttkorban azonban előfordulhat egy fogkő miatti előrehaladott sorvadás, melyet nehéz felfedezni, mert a fog az úgynevezett fogrögzítő rendszerben helyezkedik el. A fognak, akárcsak a jéghegynek, csupán az 1/3 része látható, 2/3 rész rejtve van, de egy sorvadásos fog esetében a felnőttkori szabályozás már nem lesz hatásos, sőt további romlást is eredményezhet” – jegyzi meg a fog- és szájbetegségek szakorvosa.
