Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint kiderült, nem is az egyén szervezetének működése a legdöntőbb faktor abban, hogy kinek tesz jót és kinek árt inkább az alkohol. Az alkoholfogyasztás evolúcióját, hatásait, veszélyeit és társadalmi vonatkozását nézi meg közelebbről egy evolúciós pszichológus.
Az ünnepek alatt gyakran több alkoholt fogyasztanak az emberek a társasági összejövetelek miatt. Sokak esküsznek a mindennapi kis mennyiségű pálinka vagy vörösbor kedvező hatásaira, míg mások az ördögtől való italnak tartják az alkohol minden formáját. Egy evolúciós pszichológus, dr. Nigel Barber cikkében levezette, kiknek tesz jót az alkohol, és kiknek nem.
Az alkohol és az evolúció
Dr. Barber szerint őseink rákaphattak az erjedt gyümölcsökre, ezért alakulhatott ki egy alkoholt feldolgozó, kétlépcsős folyamat szervezetünkben. Az eredménye, hogy a mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztók rosszullét nélkül élvezhetik az alkoholos italokat, pedig a metabolizált alkohol mérgező anyagnak számít. Azonban krónikus egészségügyi problémákat okozhat a rendszeres alkoholfogyasztás: a májnak, a veséknek, az agynak és az emésztőrendszernek sem tesz jót, ráadásul magas vérnyomást is okozhat.
Az egészségromboló és építő hatások
Az alkohol kimutatható mellékhatásaitól függetlenül mégis azt találták a kutatók, hogy az átlagnál egészségesebb társadalmakban az átlagnál magasabb az alkoholfogyasztás aránya is, a tehetős társadalmi osztályokat is beleértve, akik gazdagabb országokban élnek. Meglepő eredmény, de vélhetően annak köszönhető, hogy a gazdagabb emberek alkoholfogyasztása pozitív körülmények között zajlik, ami növeli a társadalmi támogatást és az immunrendszer hatékonyságát.
A szegényebb társadalmakban kevesebbet isznak az emberek általában, de stresszes időkben, mint például egy munkahely elvesztése, többet fogyasztanak. Ezekkel nem jár a társadalmi támogatottság érzése.
Mivel ennyire összetett dolog az alkoholfogyasztás, nem csoda, hogy egymásnak ellentmondó javaslatok keringenek ezzel kapcsolatban. Régebben az volt a konszenzusos ajánlás, hogy a férfiak három, a nők pedig két pohár alkoholnál ne igyanak többet. Mostanra ez lecsökkent két pohárra a férfiaknál és egyre a nőknél.
Az alkoholfogyasztás hatásai nagyon komplex módon érvényesülnek, még a mérsékelten ivók számára is. Az alkoholfüggőség hatásai hasonlítanak az egyéb függőségekére, mint például a tudatmódosító szerek függőségére.
Az alkoholfüggőség veszélyei
Jelenleg nem lehet pontosan megmondani, miért képesek egyesek egész életükben mérsékelt módon fogyasztani az alkoholos italokat, míg mások egy negatív spirálba zuhanva függőkké válnak. Hatással lehet erre az örökölt genetika, a szociális közeg, a pszichológiai stresszfaktorok és a foglalkozási kitettség is (pl.: csapos).
Az alkoholfüggőséget gyakran megelőzi egy alkoholfogyasztási zavar időszak, amikor ismételten isznak az emberek annak ellenére, hogy ártalmas hatása van a testükre, a házasságukra, a szociális életükre vagy a karrierjükre.
Az, hogy valakinél kialakul-e az alkohol függőség, azon is múlik, hogy komoly ártalmas hatással van-e rá az alkoholfogyasztás. Akiknek jobb az alkoholtoleranciája, többet ihatnak és könnyebben kialakulhat náluk a függőség.
Az alkoholfogyasztás továbbá kapcsolatban van a különböző bűncselekmények elkövetésével is. Az erőszakos bűncselekmények, mint például a családon belüli erőszak hátterében gyakran áll a túlzott alkoholfogyasztás. Az autós baleseteknél is gyakori kiváltó ok, illetve a fulladásos baleseteknél is ez okolható a leggyakrabban.
Jobban járna az emberiség az alkohol nélkül, vagy rosszabbul?
Az emberek leggyakoribb problémája, amivel meg kell küzdeniük, az a szorongás. Az alkohol pedig pont a szorongás átmeneti csökkentésére alkalmas drog.
Ugyan az alkoholfogyasztás a bűnözéshez köthető, a kevesebb alkoholt fogyasztó országokban nem szükségszerűen alacsonyabbak a bűnözési mutatók. És bár számos egészségügyi problémához vezethet az alkoholfogyasztás, az absztinens országoknak rosszabb egészségügyi állapota van.
A gazdagabb országokban ugyan több alkoholt fogyasztanak, de jobb is az egészségügyi rendszerük, ellátásuk. Érdekes módon tehát a szegényebb emberekre veszélyesebb az alkohol: az elfogyasztott alkohol literenkénti egészségügyi árának aránya miatt.
A gazdagabb országokban, amelyekben magasabb az alkoholfogyasztás aránya az átlaghoz képest, mint amilyen Dánia vagy Írország, boldogabbak az emberek.
Végezetül tehát, a gazdag emberek számára kedvező lehet a mérsékelt alkoholfogyasztás, bár a kontrollálatlan vedelés mindenki számára veszélyes. Ezt az magyarázhatja, hogy a gazdagabbak pozitív társadalmi helyzetekben isznak, például ünnepségeken, és nem stresszesen, bánatukban isznak.
