Az alkohol sokkal halálosabb méreg, mint azt gondolni szeretnénk, és a problémák életünk korai szakaszában kezdődnek.
Van egy hírünk, amit sokan nem szeretnének hallani: az alkohol rossz, bármilyen mennyiségben, bármelyik életkorban. Érvelhetünk azzal, hogy egy-két sör segít esténként ellazulni, vagy hogy egy finom vacsora mit sem ér egy pohár bor nélkül, vagy hogy a sör igazából folyékony kenyér.
Ám a szomorú igazság az, hogy az alkohol az egyik leghalálosabb dolog, amit mi, emberek rendszeresen és lelkesen fogyasztunk.
Magyarország a legfrissebb statisztikák alapján az egymillió alkoholista országa. Az éves haláleseteknek pedig legalább 10 százalékát az alkohol okozza, Zacher Gábor 2020-as becslése szerint évente 30 000 ember hal meg az alkohol miatt. Ezekbe az adatokba beletartoznak az ittas vezetés okozta balesetek és az ittas állapotban elkövetett erőszakos cselekmények eredményei, de 55 százalékukat a szív- és májbetegségek, a rák és egyéb, alkoholhoz köthető betegségek okozzák.
Ehhez pedig nem is kell olyan sokat inni.
Egy új kutatás szerint már egy ital is azonnal megnöveli a pitvari fibrilláció (azaz a szabálytalan szívverés) kockázatát, ami végül szívinfarktushoz vezethet. A kutatás 100 felnőtt eredményeit vizsgálta, akiknek tényleges alkoholfogyasztását és a szívverésük sebességének változásait elektromos eszközökkel monitorozták. Négy hét alatt 56-uknak volt legalább egy pitvari fibrillációja, és ez kétszer gyakoribb volt azok között, akik a mérés előtti négy órában ittak valamit. Minden elfogyasztott itallal nőtt a kockázat.
És ez csak egy kutatás. Nézzünk még több bizonyítékot.
Az alkohol a legtöbb esetben érelmeszesedést okozva öl: az érfalak falára lerakódó réteg miatt az erek összeszűkülnek és merevebbé válnak, így a szívnek erősebben kell dolgoznia a véráram fenntartásához, ami magas vérnyomáshoz vezet – innen pedig fennáll a kockázata a szívinfarktusnak, a stroke-nak és a demenciának. Az érelmeszesedés természetesen is kialakulhat, ám az alkoholfogyasztás felgyorsítja a folyamatot.
Ez azokra is vonatkozik, akik alig vagy mérsékelten fogyasztanak alkoholt. Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy azok, akik 7–13 italt fogyasztottak hetente, 53 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedtek magas vérnyomástól az alkoholt nem fogyasztókhoz képest. Korábban is születtek már ilyen eredmények, de nem akartunk tudomást venni róluk.
A kor nem számít
Az alkoholnak mindegy, hány éves, aki issza. A mértéktelen fogyasztás – nőknél ez jellemzően egy alkalommal egyszerre négy ital elfogyasztása havonta egyszer vagy többször, férfiaknál öt – a 25–34 évesek között a leggyakoribb, de az 50 év fölöttiek körében is egyre népszerűbb. Sőt, még az idősek is beszállnak a buliba: a 65 év fölöttiek több mint 10 százaléka nagyivó.
Megdöbbentő módon a nyolcadikosok 8 százaléka már fogyasztott alkoholt, és 4 százalékuk mértéktelenül fogyasztja; a középiskolásoknál ez az arány már 14 százalék. Ha a komoly alkoholfogyasztás már gyerekkorban elkezdődik, a felnőttkori alkoholizmus jóval valószínűbben kialakul.
Egy igazán aggasztó tanulmány szerint amikor a kamaszok és a fiatal felnőttek isznak, artériáik a normálisnál gyorsabb tempóban kezdenek megmerevedni, így nő a későbbi szívbetegség és az idő előtti halál kockázata. Akik egy-egy ivászat során legalább öt italt küldenek le, azoknak 24 éves korukra az artériájuk 4 százalékkal merevebb a nem ivókénál – mondja Hugo Walford, a University College of London egészségügyi hallgatója, a kutatás vezetője.
A részletek nem térnek ki az italonkénti konkrét adatokra, de nagyon hasonlóak voltak a mérsékelt ivók esetében is, akik általában legfeljebb négy italt fogyasztanak egy alkalommal. Látható volt az összefüggés az elfogyasztott alkohol mennyisége és az arteriális merevség mértéke között. Az összefüggést nem magyarázták a szívbetegségre hajlamosító egyéb tényezők, ami arra enged következtetni, hogy e korszak kockázatos életmódja közvetlen hatással van a véredények egészségére.
Igyunk a tanulságra
Walford kutatása a fiatal dohányosok esetében is kimutatta a fokozott arteriális merevséget, ám csak a nőknél. A kutató így foglalja össze a lényeget: „A 17–24 éves korban rendszeressé váló mértéktelen ivás és dohányzás olyan úton indít el, amely a korai éröregedéssel kezdődik és korai kardiovaszkuláris betegségekhez és halálhoz vezet” – mondja. Ha ebben a korban abbahagyjuk az ivást és a dohányzást, azzal helyreállíthatjuk az arteriális károkat, úgyhogy megéri a lehető leghamarabb felhagyni ezekkel a káros szokásokkal.
A leszokás azonban nem egyszerű. Az alkoholisták 47 százaléka már 21 éves korára alkoholfüggő. A felnőttek pedig előszeretettel normalizálják az alkohol fogyasztását (sőt, akár a túlzott alkoholfogyasztást is), és a felnőttek viselkedését a gyerekek előbb-utóbb utánozni fogják – talán jóval korábban is, mint szeretnénk.
