Pedig nem is kis mennyiségben rejti ezt a nemesfémet a bolygónk: egy becslés szerint félméteres magasságban beboríthatnánk vele a Föld felületét, akkora aranykincsen taposunk.
Furcsa zajokat hallanak az űrben a Starliner űrben ragadt tesztpilótái, akik rádión keresztül értesítették az irányítóközpontot a problémáról. Egyelőre nem tudni, mi okozza az ijesztő jelenséget.
Rossz alakúra csiszolt lencse, különböző mértékegységek, lassan ellebegő szerszámok – egészen furcsa problémákkal szembesültek olykor az asztronauták, és az űr felfedezését, valamint megismerését néha szinte nevetségesnek tűnő bakik nehezítették meg.
Kezdettől technikai problémák nehezítik a NASA új űrhajójának küldetését, és mostanra az is világossá vált, hogy a Nemzetközi Űrállomáson ragadt két asztronautának hónapokra kell berendezkednie odafönt.
Biztonságban van Sunita Williams és Butch Wilmore, az a két asztronauta, aki a küldetése során meghibásodott öt hajtómű miatt bizonytalan időre az űrben ragadt. A Nemzetközi Űrállomásról maguk jelentkeztek be élő adásban.
Lassan negyven éve, 1986-ban a NASA legújabb küldetését többek között azzal is szerette volna megfűszerezni, hogy egy tanárt is az űrbe küld. Christa McAuliffe elvégezte a kiképzést, megtervezték, milyen kísérleteket hajt majd végre odafönn, majd a többiekkel együtt ő is beszállt a Challenger űrrepülőgépbe.
Folyamatosan foglalkoztatja az embereket az űr és más bolygók kérdése. Vajon létezik-e olyan bolygó, amelyen még van élet? Fogunk-e majd egyszer úgy utazni az űrben, mint ma a repülőgépeken? Átköltözünk-e majd egy másik bolygóra? Ha igen, hová? Úgy tűnik, hogy nem kell másik bolygóig menni, akár a Holdra is költözhetünk, de mit eszünk majd ott?
Ha valami megoldhatatlanul bonyolultnak tűnik, akkor viccesen megjegyezzük: ez olyan, mint az űrkutatás. Ha pedig valami úgy működik, mint a karikacsapás, azt mondjuk: biztosan NASA-fejlesztés. Pedig a hétköznapjainkban mi is egy sor eszközt használunk, ami történetesen tényleg NASA-fejlesztés, csak fogalmunk sincs róla.
Nem kérdés, hogy az űrutazások sikerességéhez elengedhetetlen az űrhajósok megfelelő étkezése, így meglehetősen összetett dolog a Földön kívüli élelmiszerek kiválasztása. De vajon hogyan alakul az asztronauták étrendje? Mennyit ehetnek, mit ihatnak, és egyáltalán hogyan étkeznek? Máris eláruljuk.
A NASA január 8-án indított Holdra szállása meghiúsult, amit a navahó indiánok például egyáltalán nem bántak. A Peregrine–1 ugyanis emberi hamvakat is elhelyezett volna az égitesten, amelyet az észak-amerikai bennszülöttek szentnek tartanak.
A Földre hulló méretes űrszemét többször is elhalad Németország fölött, de pontos pályáját lehetetlen kiszámítani.
A Kanadában található Last Chance-tóban rengeteg foszfátot találtak, ami elengedhetetlen kelléke lehetett az élet kialakulásának, így könnyen elképzelhető, hogy a Földi élet ehhez hasonló tavakban keletkezett.
