Karácsonykor a jó gyerekek világszerte ajándékot kapnak, azonban kultúránként és országonként változik, ki hozza nekik a meglepetést. Kvízünkből kiderül, mennyire ismered a nemzetközi hagyományokat: kitalálod, hogy hívják a Télapót, Mikulást, illetve egyéb ajándékhozókat egyes országokban?
A karácsony sokszor arról szól, hogy megpróbálunk mindenkinek tökéletes ajándékot venni, minden családtaghoz eljutni, hatféle süteményt és csodás ünnepi ebédeket készíteni, miközben megszervezzük a tökéletes szilveszteri bulit is. Nem hiányzik innen valami? Segítek: a pihenésre gondolunk.
A hagyományok szerint a karácsony előtti hetek nem a vásárlásról, az ajándékok felhalmozásáról, a partikon való iszogatásról és lakomáról szóltak. A hagyomány szerint az emberek böjttel készítették fel a testüket az ünnepre advent idején.
Nincsen karácsonyi készülődés karácsonyi zene nélkül. Az unalomig ismételt dalok jóval az ünnep előtt már áradnak a rádiókból, nem is beszélve a bevásárlóközpontokról, ahol – úgy tűnik – megállás nélkül a Last Christmas és társai szólnak. De tényleg a falra mászunk ezektől a daloktól?
Ezeket választották a legszebb európai karácsonyi vásároknak egy internetes szavazáson.
„Őrült spanyol!” – ezt ugyan az itáliai származású Kolumbusz Kristófra kiabálták, amikor képtelenségnek tűnő ötletével előállt a Föld formájával és Indiát megcélzó útjával kapcsolatban, de az is biztos, hogy a spanyolok valóban nem mennek a szomszédba, ha egy kis őrültségre van szükség. Főleg, ha népi szórakozásaikat vesszük sorba a bikaviadalok sok évszázados hagyományától a bikák előtti futkorászáson át a sok egyéb látványos, de sokszor az emberi életet is veszélyeztető vagy csak éppen abszurd vigasságaikig.
Hazánk leghíresebb kertésze, dr. Bálint György idén ünnepelte volna 103. születésnapját. Az ország Bálint gazda néven ismerte meg. Nemcsak szaktudását, hanem saját történeteit is szívesen megosztotta a nyilvánossággal. Ennek ellenére mégis voltak az életében olyan mozzanatok, melyeket csak a legszűkebb környezete tudott róla.
Manapság már nem kell karácsonyig, húsvétig vagy esetleg egy családi, baráti születésnapig várni, ha okot akarunk találni az ünneplésre. Míg nem is olyan régen csupán a víznek, a madaraknak, a szerelmeseknek és a Földnek, esetleg a színháznak vagy az anyatejnek volt világnapja, ma már nem is találnánk szabad helyet a naptárban arra, hogy örvendjünk valaminek, aminek nincs még jeles napja.
Észak-Spanyolország Navarra tartományában van egy városka, úgy hívják, Pamplona. Az ingatlanárak nem különösebben magasak, mégis van minden évben összesen nagyjából bő tíz perc, amikor a város bizonyos erkélyeinek a bérleti díja a több száz eurót is eléri. Ezek a július 6-án kezdődő és 14-én véget érő Sanfermín nevű ünnep bikafuttatásnak a pillanatai, amire sok ezer néző kíváncsi egy balkon biztonságot nyújtó magasságából (is).
Hamarosan itt van az anyák napja, amit világszerte ünnepelnek, bár más és más napokon. Anyák napján a férfiak és a nők is ajándékoznak, hiszen szerencsés esetben mindenkinek van anyukája, nagymamája, akár felesége, aki már szintén édesanya. De mit adjunk? Gyerekkorban még könnyebb a helyzet. Rajzolunk valami szépet, ragasztunk pár virágot, és máris könnyeket csaltunk anyukánk szemébe. Aztán felnőttként már inkább vásárolunk, pedig az egyediség most is nagyon fontos.
Lackfi János húsvéti meséje közelebb hozza az óvodásokhoz a húsvét lényegét.
Miért visznek pálmalevelet a templomba Latin-Amerikában? Mi történik a kevésbé kedvelt focistákkal Brazíliában? Húsvét a nagyvilágban.
