A patika sorsa egy Örkény-egypercesnek is lehetne a története – az író, akit „trockista-titóista kémnek” tituláltak, ajándékba adta az államnak Sztálin 70. születésnapja alkalmából.
Világraszóló tanyasi lakomák, franciás eleganciával készült, könnyed fogások fillérekből, és egyszemélyes háztartásra optimalizált, egyszerű ételek – nagy íróink feleségei közül többen is szívesen írtak szakácskönyvet.
Örkény István nevét hallva rögtön eszünkbe juthatnak az egypercesek, vagy akár a „lelkesen” dobozoló Tóték története. Az író azonban nemcsak műveiben, de megszólalásaiban, interjúiban is rendkívül frappánsan fejezte ki magát. Kifejtette nézeteit irodalomról, életről, rólunk, magyarokról, és Budapestről is. Legütősebb mondataiból válogattunk.
Örkény István irodalmunk egyik legszerethetőbb alakja, groteszk egypercesei üde színfoltok a magyar nép zivataros századok szülte, búskomor prózaművei között. Kvízünkkel a Tóték feledhetetlen írójára emlékezünk.
A szerkesztőség tagjai Örkény-imitátorrá avanzsáltak – mindössze egy percre. Te rájössz, hogy melyek az eredeti novellák, és melyek az utánzatok?
Az írónak határozott elképzelése volt arról, hogy mit tesz a férfival, aki elcsábította a feleségét: megöli. Pisztoly helyett mégis medvesajtot rántott a gaz csábítóra. Groteszkebb nem is történhetett volna a magyar groteszk próza megteremtőjével.
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a 108 éve született Örkény Istvánra emlékezünk.
Költőinktől és íróinktól sosem állt távol a romantika, igaz, mindegyikük másban látta a férfiúi vonzerő receptjét. Mikszáth Kálmán lemondott egy házasságról, hogy szerelmének lehetőséget biztosítson a jobb sorsra, Vajda János a középkori lovagoktól vett leckét hódításához, a kopaszodó és pocakos Örkény István pedig humorral nyerte el a hőn áhított nő szívét.
