Vannak írók, akiknek a nevére, bár egy-egy korszak sikerszerzőinek számítottak, néhány évtized múltán alig emlékszik valaki. Kolozsvári Grandpierre Emil az egyik közülük: ma már nagyon kevesen ismerik, pedig a szocializmus idején óriási példányszámban jelentek meg könyvei.
Nem mindig könnyű, ám mindenképpen szórakoztató lesz a feladatod – ráadásul még tanulhatsz is belőle. Fotókat mutatunk, és el kell döntened, hogy melyik híres magyar költőt, írót ábrázolják.
Néhány évvel ezelőtt jelent meg kötetbe rendezve Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése, A bilincs a szabadság legyen címmel. A cím jól példázza, milyen volt, milyen lehetett ennek a két kivételes tehetségű személyiségnek a házassága, amelynek több mint ötven év után 2001-ben az író halála vetett véget.
Ma már kevesen ismerik Szomory Dezső nevét, pedig a századforduló irodalmi életének közismert alakja volt ez a különc író, aki miseruhában a lakása kellős közepén orgonált, és mindenkinek áradozott saját szépségéről és írói tehetségéről.
Nem szeretjük a közhelyeket, de esetünkben a „minden sikeres férfi mögöttt áll egy erős nő” mondásban biztosan van igazság, noha valószínűleg kevesen tudnak róla. Olyan kevesen, hogy amikor az illusztrációkat kerestük ehhez a cikkhez, a szóban forgó nőről, Olivia Langdonról csak úgy találtunk képet, így sem sokat, hogy a „Mark Twain felesége” kifejezést írtuk be a keresőbe.
Déry Tibor a késő Kádár-korszak egyik sikerszerzőjének számított annak ellenére, hogy az író 1956-os tevékenysége miatt négy évig börtönben ült. Ma már viszonylag kevesen olvassák műveit, és pályatársai között is akadt, aki szerint nem volt jó író – bár ezt a kijelentést talán személyes sérelmek indokolták.
Magyarországon generációk kedvenc olvasmánya Gerald Durrell író és zoológus Családom és egyéb állatfajták című önéletrajzi regénye, amely a Durrell család Korfun töltött éveit dolgozza fel.
A kisebbek számára a Vuk szerzője, a nagyobbak a Tüskevár és a Téli berek olvasóiként rajonghatnak írásaiért, a még idősebbekhez történelmi regényei szólnak: páratlan tehetsége mellett is komolyan kellett szenvednie Fekete Istvánnak azért, amilyen őszintén írt.
A James Bond írójától, Ian Flemingtől sem állt messze a kémek élete, maga is hírszerzéssel foglalkozott, és német kémek lebuktatásán munkálkodott.
Családja anyai ága után az apai ág története után kezdett el kutatni Gerlóczy Márton, ám amikor ki akarta deríteni, ki volt az igazi dédapja, azzal szembesült, hogy azt is rosszul tudja, ki az apja. Négyrészes identitásthrillerének harmadik kötete ősszel jelent meg, Fikció 3. – Az út címmel: ennek kapcsán beszélgettünk az íróval.
Noha nem látott és egyik fülére sem hallott, Helen Kellert a 20. század egyik leginspirálóbb alakjának tartják. Az amerikai oktató nemcsak befolyásos pedagógussá vált, hanem kora egyik vezető humanitáriusává is, akinek élettörténete sokak számára szolgálhat tanulságul.
Sajnos a 2024-ben is sok példaképként szolgáló ismert és elismert honfitársunktól, művészektől kellett végső búcsút vennünk. Szubjektív összeállításunkkal most rájuk emlékezünk.
