A kutyáknál a nyalogatás megszokott dolog, a macskák érdes nyelvének érintése azonban némiképp váratlanul érheti az embert.
Együtt élni egy kutyával nemcsak öröm, de hatalmas felelősség is.
A kedves, puha, doromboló szőrgombócból hatalmas fogakkal és karmokkal rendelkező, fújtató, sziszegő idegcsomó válik, aki ha nem menekülhet szorításunkból, hát minden eszközét bevetve harcol az… nem, nem az életéért, csak azért, hogy ne adják be neki a gyógyszerét.
Gyakorló kutyatartók számára nem meglepő látni, ha a kutya fura dolgokat eszik, legyen az fű vagy kövek, vagy botok. Sőt: van, aki a kartonpapírt szereti, míg mások földet esznek. Utóbbi nem teljesen ártalmatlan szokás, elmondjuk, miért.
Házi kedvenceid idősebb korban nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel az évek előrehaladtával – csakúgy, mint az emberek esetében – egyre több probléma veszélyezteti egészségüket.
Úgy látszik, Jim Davis, a Garfield képregények atyja negyven éve, amikor először életre rajzolta a kövér, lusta macskát, akinek folyton csak a pizza és a lasagne jár a fejében, kicsit a jövőbe látott. Kanadai tudósok ugyanis igazolták, hogy az utóbbi húsz évben egyre kövérebbek lettek a macskák.
Vegyen medencét az ebnek, ha meg már nagyon liheg, locsolja, és ősszel is lesz kutyája. Az időjárás csibészeltetésre sem alkamas.
Kötelező chip, nagyobb hely, és növekvő büntetési tételek. Az állatvédők és a kamara egyrészt boldog, másrészt kételkedik.
