Geológusok szerint egyre jobban ébredezik Európa leghalálosabb tűzhányója, a Nápolyhoz közeli Campi Flegrei szupervulkán. Az utoljára ötszáz évvel ezelőtt aktív tűzhányó a lehetséges kitörés jegyeit mutatja.
Kolumbia történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Nevado del Ruíz vulkán kitörése 23 ezer ember életét oltotta ki 1985 novemberében, köztük egy 13 éves lányét, Omayra Sánchezét, akinek haláltusáját napokon keresztül közvetítette a televízió, a róla készült fénykép pedig elnyerte a World Press Photo pályázat fődíját. Az eset komoly vitákat generált világszerte, vajon mennyire etikusan tálalja a hasonló tragikus eseményeket és azok szereplőit a gyakran hírhajhász média.
Na, nem a Vezúv, mint ahogyan az a borítóképen látható. A bicikli eredetének története időben és földrajzi távolságban is messzire vezet, ezért inkább kezdjük két másik, modernebb találmánnyal. Ezeket is olyan szükség hívta életre, amire valószínűleg magunktól nem jönnénk rá.
Gyerekkorunkban sokan voltunk vulkánrajongók. Hogy is lehet nem érdekes egy tüzesen sercegő lávafolyam vagy egy napot eltakaró, rettenetes füstfelhő? Aztán nagyobbak lettünk, jöttek a földrajzórák, és elkezdtünk mindenféle tudományos dolgot is megtanulni róluk. De vajon emlékszünk-e még, mit hallottunk ezekről az emberiség történetében oly régóta nagy szimbolikával bíró természeti jelenségekről? Kvízünkből most megtudhatod!
Imádod a kalandokat? Szereted felfedezni a világot? Egy sima nyaralás számodra túl unalmas? Ezeket a veszélyes nyaralóhelyeket nézd (vagy inkább kerüld el jó messziről)!
A vulkánkitörések a képzeletünkben távoli események, pedig mind térben, mind időben közelebbiek a kitörések hozzánk, mint azt gondolnánk. Csak Európában az elmúlt egy év során több komoly kitörés is történt, és az idei év is tartogatott már a világnak kellemetlen meglepetést ez ügyben.
Csodával határos módon menekült meg a biztos haláltól a férfi, aki botrányos magaviselete miatt éppen a rácsok mögött ült, amikor városát elöntötte a vulkanikus gáz és hamu árja – Ludger Sylbarist azóta is a világ legszerencsésebb rabjának nevezik.
A filmekben a főhős gyakran az utolsó pillanatban menekül meg a halál torkából, amikor váratlanul kitör egy közeli, addig szunnyadónak hitt vulkán. De vajon a valóságban mi lenne a vége?
Tihanyba érve két dolog jut szinte azonnal minden turista eszébe: megnézni az apátságot, és elmerülni a levendulák illatában. Pedig a félsziget messze nem csupán ennyi látnivalót tartogat: elképesztő földtani képződmények várják az érdeklődőket.
A világ egyik legforróbb és legszárazabb területe az Etiópiában található Dallol-vulkán vidéke, melynek foszforeszkáló, sós tavaiban még a mikrobák sem képesek életben maradni. A kietlen helyszín döbbenetes látványt nyújt – mintha egy idegen bolygón találnánk magunkat.
A nyarat mindenki várja: jönnek a bulik, a nyaralások, a lenge ruhák, a koncertek, a szabadtéri sportok, utazunk, szabadságra megyünk, vagy otthon élvezzük a meleget. A nap melegen süt, a felhők elbújnak szégyenükben, gyümölcsök-zöldségek érnek, szinte tobzódunk a friss finomságokban, a lehetőségekben.
Hogyan keletkeznek a földrengések, a vulkánok, mi mozgatja a kontinensvándorlást?
