vulkán 2 - Dívány

Több mint 250 ezer évnyi nyugalom után Bolívia egyik hatalmas vulkánja, az Uturuncu újra életjelet adott magáról. A tudósok szerint azonban nem kitörés közeleg, hanem egy titokzatos, „zombi vulkánnak” nevezett geológiai jelenségről van szó, amely segíthet jobban megérteni a vulkánok belső működését, és akár jövőbeli energiakincsünket is jelentheti.

Bár a világ legmagányosabb helyeként tartják számon, meglepően sokan akarták megkaparintani a Dél-Afrika és az Antarktisz között félúton található Bouvet-szigetet. Bolygónk legeldugottabb szigetére pedig jóformán ki sem lehet kötni.

Lazo, Atlaszovo és Taezhnyi lakossága áprilisban úgy érezhette, eljött a világvége: egy több mint 4000 éves vulkán kitörése mellett földrengés rázta meg a területet.

Pompeii lakossága a vulkánkitörés következtében megsemmisült. A feltárásról készült képeken azonban számos, emberi maradványnak hitt szobrot láthatunk, melyről sokan azt hiszik, az egykori lakók megkövesedett emlékei. A valóság azonban egészen más.

Az elmúlt hónapok során a világ minden tájáról érkeztek vulkánkitörésekkel, evakuálásokkal, földrengésekkel kapcsolatos hírek. Vulkanológus professzorral jártunk után, mi zajlik a föld alatt valójában.

Ha valamit nem tudunk megmagyarázni, az mindig találgatásokra ad okot, és ilyenkor hajmeresztő lehetőségek is felmerülnek, olyanok is, amelyek minden racionális alapot nélkülöznek. Nincs ez másképp az Alaszkában található Savonoski-kráterrel sem, amely keletkezése kapcsán még az ufók is szóba jöttek.

A Szicília északkeleti részén elhelyezkedő Etna Európa legmagasabb aktív vulkánja. A tűzhányó jelenegi aktivitását videóra venni az időjárási viszonyok miatt is nehéz, de egy magyar nőnek sikerült megragadnia a pillanatot, amikor a felhők mögül végre előtűnik a füstöt okádó kráter.

El tudod képzelni, amikor egy sas elragad egy békát, amely előtte bekapott egy halat, amely éppen planktonokat falatozott? Vulcan Point esetében ezt a komplexitást 3 tó és 4 sziget egymásba illeszkedő láncolata adja.

Majdnem 200 évvel ezelőtt a Nap furcsa színt váltott, ami miatt két évnyi borzasztóan hűvös időjárás köszöntött az egész világra. A tudósok ezt a különös jelenséget egy vulkánkitörésnek tulajdonították, ám egészen mostanáig nem tudták meghatározni, melyik hegység lehet a felelős a változásért. Most azonban erre is fény derült.

Ma délelőtt 9 óra 5 perckor Izlandot 5,2 erősségű földrengés rázta meg. A helyzet azért is aggasztó mert a térség legnagyobb vulkánkitörésének egykori helyszínéhez közel történt. A területen ma eddig 50-szer mozdult meg a föld.

A Kárpát-medence területén zajló vulkanikus tevékenységeit vizsgálta nemrég egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatási eredmények segítségével bepillantást nyerhetünk abba, miként alakult ki hazánk domborzata.

Hogyan lehetett egyetlen természeti katasztrófa akkora hatással a világra, hogy megváltoztatta a Föld forgását, és egy egész kontinenst taszított éhezésbe? 1815-ben a Tambora vulkán olyan erővel tört ki, hogy több mint 60 ezer ember életét oltotta ki, valamint Észak-Amerikát és egész Európát ismeretlen, sötét nyárra kárhoztatta.