Számos magyar helység lakossága növekedett a közép-dunántúli régióban. Íme, a Top 10 legkeresettebb település a térségben.
Zápor ide, zivatarok oda, rendíthetetlenül érkezik a jó idő. Lapozgatunk az elménkben, mit csináljunk azzal a tengernyi két nappal a hét vége felé, amit a cinikusok szabadidőnek hívnak. Vízpart? Valami koncert vagy fesztivál? Szabadtéri múzeum? Azután mérlegelünk. Valami olyasmit is lehetne csinálni, ami nem feltétlenül kerül pénzbe, nincs köze képernyőhöz, nem kell emberekkel találkoznunk, sőt, igazából semmi sem kell hozzá. Ekkor sóhajtanak fel a túrabakancsok a szekrényben.
Az egykor – főleg a szocializmusban – lesajnált tanyasi világ ma reneszánszát éli. Elzártsága, csendje, távolsága a „civilizációtól” korábban sokakat taszított ettől a létformától. Ma épp ezek a tulajdonságok vonzzák azokat, akik az egyre szűkülő életteret, a sokszor fizikailag és mentálisan is kihívást jelentő modern életmódot egy jóval nyugodtabb vidéki életvitelre kívánják cserélni.
Ha megszeged a helyi szabályokat, a csendháborítás miatt akár a rendőrséget is rád hívhatják.
Van az az életszakasz, amikor az emberek a városi lét dinamikus rezgését, lehetőségeit, és nem utolsósorban a városi közösség sokszínűségét keresik. Aztán sokak életében eljön az a pillanat, amikor a város zajossá, élhetetlenné, zsúfolttá válik, és az erősebb béreket a hétköznapi élet költségei emésztik el.
Az ENSZ Turisztikai Világszervezete idén Tokajt is beválogatta Európa legjobb vidéki településéinek listájára.
Már a neve is szokatlan, valószínűleg, ha azt halljuk, fumu, nem sok embernek ugrik be egy sütemény képe. A régi, élő népszokást azonban Magyarország egyes vidékein a mai napig őrzik.
A karácsonyfa-állítás történelméről rengeteg ismeretünk van, azonban az, hogy melyik korokban mivel díszítették elődeink a fenyőt, kevésbé ismert. A Szentendrei Skanzen muzeológusa, Batári Zsuzsanna segítségével kalauzolunk végig az ünneplés kevésbé ismert oldalán.
A britek napok óta értetlenül emlegetnek egy titokzatos állatot, amelyet több helyen is láttak felbukkanni. Az állattanból nem túl profi városiak nagymacskáktól tartottak, most egy állatszakértő talált megoldást a rejtélyre.
Hogyan lesz séfből díjnyertes sajtkészítő? Miként boldogul manapság egy méhészdinasztia Magyarországon, és hány kontinensen isszák Tokaj legízletesebb borait? Mégis mennyi mangalicát és kecskesajtot fogyasztanak a hazai luxuséttermekben? Erről, és egy térség vállalkozásait gyümölcsözően fenntartó stratégiáról mesélnek a Dívány olvasóinak Tokaj-Hegyalja legsikeresebb termelői közül néhányan.
Van, aki nemcsak az életét, de teljes szakmai karrierjét is újraindítja, amikor vidéki életet választ a nagyvárosi helyett: az újrakezdés nem mindig jelent ugyanakkor belső restartot. A lassú élet vonzó, de van, aki mégsem engedi bele magát teljes mértékben – a vidéken sikeresen vállalkozó nők arról mesélnek, hányféle módon és motivációból lehet végrehajtani ezt a lépést.
A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes mindennapokat tűzik ki céljukul, hazánkban is egyre népszerűbb. Egyre több csoport indul és program szerveződik, és a kezdőktől a legelhivatottabb hívekig mindenkit támogatnak. Ezekben a körökben azonban gyakran felmerül a kérdés: mit tehetnek azok, akiknek semmi esélyük kimért sampont vagy csupasz sajtot venni a sarki boltban?
