Ismét állandó lakói az ország erdeinek a barna medvék, bármikor és bárhol, elsősorban az ország északi területein lévő erdőségekben beléjük futhatunk. Szakértő segítségével körbejártuk a témát, hogy mit ne csinálj semmiképpen, ha utadat állja egy példány.
A bűn és a büntetés fogalma gyakran változott a történelem során, a régmúlt korokban olyan dolgokért is súlyos, akár halálos ítéletet mértek ki valakire, melyeken manapság maximum mosolyognánk vagy legyintenénk. Összeszedtünk öt bűnt, melyet a középkorban súlyos véteknek tartottak, és alaposan meg is toroltak a hatóságok.
Nem a svájci farkas a magyar vadászok első ártatlan áldozata. Egy francia kutya is hasonlóan járt.
Az egész világon elterjedt az a nézet, ami szerint annak idején a nők gyűjtögettek, ültek a barlangban, szülték a gyerekeket, a férfiak pedig vadásztak, portyáztak, és ellátták hússal a közösséget. No ez a teória látszik megdőlni végre.
Zsigerileg beégett közhely, és egyben nagy igazság, hogy a sportolás rengeteg fizikai és lelki előnnyel jár, kedvezően hat a jellemre a kitartás, az alázat, a küzdeni tudás elsajátításán keresztül, versenyszellemet és csapatban gondolkodást tanít az egészséges fizikum, előnyösebb megjelenés és számos egészségügyi hozadék mellett. Ráadásul nem is pénz kérdése: elég az afrikai futókra vagy a latin-amerikai focistákra gondolni. Ugyanakkor léteznek státuszszimbólumként is ismert sportok, amikhez bizony mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Gróf Széchenyi Zsigmond nemcsak az egyik legnagyobb magyar vadász volt, hanem nagyszerű író is, akinek vadásztörténetei, útikönyvei egész nemzedékeket szórakoztattak és neveltek a természet, az állatvilág, a távoli tájak tiszteletére és szeretetére. A Capa Központ 2021. szeptember 28. és november 28. között Széchenyi Zsigmond fotográfiáinak felhasználásával nagyszabású kiállításon mutatja be a gyűjtőt és a magánembert, akit az élmények etikus vadásszá, természetért felelős kutatóvá, íróvá érleltek.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma megnézzük, milyen napi beosztás szerint éltek az uralkodók (feltéve, hogy épp nem háborúztak).
Rengeteg macskatulajdonos kénytelen megtapasztalni, milyen érzés arra hazatérni, hogy egy döglött állat fekszik az előszobai szőnyegen.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
Vaddisznópörkölt a lakodalomban és isteni paprikás, amiről csak később mondták el a nagyszülők, hogy nyúlból volt. Sokunknak ennyi ugrik be, ha vadételekről van szó, pedig erdőn-mezőn sokféle értékes húsú állat, a hozzáértők konyhájában pedig még annál is több hagyományos vagy épp újszerű elkészítési mód létezik. A fenntartható húsforrásokat keresőknek pedig – legalábbis Vári Dávid, a Terítéken című vadszakácskönyv szerzője szerint – szinte kötelező nyitniuk a vadhúsok felé.
Egy atléták segítségével végzett kísérlet azt bizonyítja, hogy a Neander-völgyi ember sokkal jobb vadász lehetett, mint azt eddig hittük.
