Az egész arcát és testét dús, vastag szőr borította az orosz Fjodor (angolosan Fedor) Jefticsovnak, aki több nyelven beszélt, mégis cirkuszi látványosságként – farkasemberként és kutyaarcú fiúként – lett híres Amerika- és Európa-szerte.
A barbershopok, vagyis borbélyszalonok divatossá válásának és szélesebb körű elterjedésének köszönhetően idehaza is egyre gyakrabban találkozhatunk az utcán vagy épp a plázákban a főként angolszász országokban elterjedt piros-fehér, olykor piros-fehér-kék csíkos, forgó „borbélyrúddal”. De vajon mit jelképez pontosan ez a furcsa cégér? Most megtudhatod a választ.
A Disney-rajzfilmből ismert Pocahontas élete a valóságban szinte semmiben sem hasonlított a mesében látottakhoz, mégis legalább annyira izgalmas volt, mint egy igazi hollywoodi történet. Az őslakos törzsfőnök lányaként született, a később kikeresztelkedett és egy angol férfihoz hozzáment lány sorsa azonban váratlan tragédiával végződött.
Biztos te is rengetegszer találkoztál már filmek és sorozatok eleje- vagy végefőcímében a felirattal, miszerint a látott történet és annak szereplői pusztán a képzelet szülöttei, a valósággal való egyezés pusztán a véletlen műve. Kevesen tudják azonban, honnét ered a közismert tényközlő felirat, és miért szokás kiírni minden filmben – a szálak meglepő módon a titokzatos orosz szerzeteshez, Grigorij Raszputyinhoz vezetnek.
A hidegháború negyven éve alatt a szemben álló felek gyakran igyekeztek nyílt vagy bújtatott propagandával lejáratni, befeketíteni a másik oldalt. A szovjetek számos Amerika-ellenes összeesküvés-elméletet gyártottak, melyek némelyike sikeresen megragadt az emberek tudatában, és széles körben elterjedt. Összeszedtük a három legismertebb, KGB által kitalált konteót.
A középkorban és a kora újkorban mai szemmel hihetetlenül kegyetlen, embertelen módszerekkel büntették meg az elítélt bűnösöket – a valaha volt talán legkegyetlenebb büntetést nem egy ellenséges uralkodó, hadvezér, lázadó vagy tömeggyilkos, hanem egy szerencsétlenül járt szakács szenvedte el.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Kicsit több mint száz évvel ezelőtt a bajusz számított a férfiasság első számú jelképének. A gondolkodószékbe pedig nem ülhetett akárki: ez kizárólag a családfőnek volt fenntartva.
A szerelmesek ünnepéről, a Valentin-napról, vagy magyarosan Bálint-napról sokan azt hiszik, modern kori találmány, eredete azonban a messze múltba, egészen az ókorba nyúlik vissza. A február 14-én tartott Valentin-nap a keresztény Szent Bálint vértanú ünnepeként indult, azonban a katolikus egyház egy korábbi, pogány ünnepre építette rá, amely nem egészen a szeretetről, inkább valami sokkal brutálisabbról szólt.
1950-ben kezdődött meg a Rákosi-rendszer által kuláknak vagy rendszerellenesnek ítélt családok kálváriája. A rendszer ellenségeit – hajdani földbirtokosokat, papokat, csendőröket és családtagjaikat, akik között éppúgy volt csecsemő, mint aggastyán – lakóhelyük elhagyására kényszerítették, és kuláknak bélyegzett családokhoz, vagy rosszabb esetben zárt táborokba száműzték.
A 16. századi feudális Japán egyik legkülönösebb figurájának számított Jaszuke, a hórihorgas, afrikai származású férfi, a történelem első külföldi, nem japán személye, aki szamuráj harcosként szolgálhatott. A fekete bőrű szamuráj alakját legendák övezik, története a legizgalmasabb szamurájfilmekkel is versenyre kelhet.
Az egész világon elterjedt az a nézet, ami szerint annak idején a nők gyűjtögettek, ültek a barlangban, szülték a gyerekeket, a férfiak pedig vadásztak, portyáztak, és ellátták hússal a közösséget. No ez a teória látszik megdőlni végre.
