A Magyarországon 1920-ban bevezetett diszkriminatív numerus clausust más országokban is alkalmazták az egyetemi hallgatók összetételének befolyásolására. Kevéssé ismert, hogy nemcsak a zsidó származású felvételizőket érintette hátrányosan, hanem a nőket is.
A zsidó nőegyletek fontos központjai voltak a jótékonykodásnak, és vallástól függetlenül is próbáltak segíteni a rossz szociális és anyagi körülmények között élő embereknek.
1937-ben az amerikai Louisianában jelent meg az első „intelligens” mosógép, amelynek ára vetekedett az automobiléval. A mosógép feltalálásáig a nagymosás az egyik legnehezebb női munkák egyike volt, a mosónők pedig olyan „specialisták” voltak, akik pénzért napszámba jártak mosni, s ez számukra megélhetési forrást jelentett.
Vannak történelmi helyek, ahová büszkén és szívesen megyünk, és vannak, ahová nem ezért látogatunk el.
Mit gondolt a híres orvos, Korányi Frigyes a női divatról? Árultak-e melltartót Ypsilanti fehérneműboltjában? Kinek a csípős nyelvétől tartottak a régi úriasszonyok?
Hol dolgoztak a mai irodai alkalmazottak elődei? Rövid kirándulás a fehérgalléros munka térben és időben változatos helyszínein.
Közhely: a futball sosem csak egy játék, népszerűsége okán mindig túlmutat önmagán. A futball társadalmi jelenség, s mint ilyen nem csupán visszatükrözi a társadalmi és politikai változásokat, mozgásokat, hanem generálja is őket. Nem véletlen tehát, hogy a foci jelentőségével a legkülönbözőbb politikai rendszerek vezetői is tisztában vannak – és ahol és amikor fontos a foci, ott és akkor már nemcsak játékról, hanem politikáról is beszélhetünk, rendszertől függetlenül.
Ha a nagy világvallások által elfogadott istenképre gondolunk, a nyugati ember azonnal egy olyan mindenható lényt képzel maga elé, „aki” valamiféle egyetemes moralitással rendelkezik, melynek szellemében jutalmazza a „jót”, és bünteti a „rosszat”. A kép azonban nem ennyire egyszerű, sőt egyáltalán nem univerzális.
