tudomány 40 - Dívány

Minden társaságban, munkahelyen és nagyjából az összes közösségben akadnak olyan ellenszenves személyek, akik évek óta nem voltak megfázva. Jó eséllyel ők azok, akiknek a nagyapja még 92 évesen is szalonnázva, pálinkával indította a napot, sosem járt orvosnál, és végül 120 évesen halt meg, álmában. Ha te ezzel szemben nem tartozol a genetikai lottó legfőbb nyertesei közé, és állandóan megfázással küzdesz, görgess tovább, mert könnyen lehet, hogy nem is a genetikáddal van a baj, hanem olyasmi áll a háttérben, ami ellen te magad is tehetsz egy keveset.

Tíz emberből nyolc, a megkérdezettek nyolcvan százaléka hazudik az orvosának. De vajon abban a helyzetben, ahol az igazságon épp a gyógyulásunk múlhat, miért tűnik jobb ötletnek eltitkolni valamit, vagy egyszerűen hazudni? Mi lehet nyomósabb érv az egészségnél, mi lehet annyira erős mozgatórugó, hogy egyesek képesek a valóságot elferdíteni miatta? A tudomány megtalálta az okát: a szégyen az.

Az egyik kezünkkel hoztunk, a másikkal viszünk: valóban megvan a titka annak, mitől lesz valaki vonzó mások számára, de ha éppen nem birtoklod, nem is olyan egyszerű megszerezni. A legtöbbek ajándékba kapják, mások sok munkával sem érik el – kitalálod, mi az?

Jó híreink vannak, jelentsen bármit is a gyakorlatban annak ténye, hogy a sör fiatalon tartja a DNS-t. Annyi biztos, hogy a kávéval való összevetésben utcahosszal nyerte az öregítés-fiatalítás versenyét. Az öregedés molekuláris jeleit vizsgálva a kutatók ugyanis úgy találták, hogy a sör és a kávé ellentétes hatású a sejtek élettartama szempontjából.

Sajnos időnként szembejön néhány olyan tudományos információ, amelyek nem feltétlenül hatalmas örömhírcsomagok, mégis szerencsésebb tudni róluk, mint nem. Ha te sem dugnád a homokba a fejed egészségügyi kérdésekben, ismerkedj meg mai főszereplőnkkel, aki a 2-es típusú cukorbetegséget és a hamarosan kialakuló szívbetegséget is képes előre jelezni.

Mi, a világ másik fele, ugyan nem egészen értünk titeket, de azért van néhány nagyon jó hírünk. A tudomány hozzátok hasonlóan rajongja ezt a rettentő savanyú, azonkívül viszonylag kevés egyéb ízzel rendelkező levelet. Már soroljuk is, mennyire jó ötlet legalább heti egyszer enni a kedvencedből.

A matematikát lehet nem szeretni, de tagadhatatlan, hogy már az ókortól egészen napjainkig meghatározza a világunk alakulását. Ha például Kepler nem akarta volna jobb áron venni a bort, nem kizárt, hogy ebben a formában nem létezne ma integrálszámítás, és nem tudnánk kiszámolni, mikor éri meg valami a legjobban. Következzen négy történet a sok közül, melyekben a számok döntő hatással voltak világunkra.

Azt eddig is sejtettük, hogy az éneklés inkább valami jót tesz a szervezetünkkel, mint rosszat, de az egészen új, hogy ma már a tudománynak is rendelkezésére állnak bizonyítékai arra vonatkozóan, hogy amikor a zuhany alatt daloljuk a Macarenát, akkor valami nagyon egészségeset csinálunk.

Akadnak olyanok, akiknek eltávolítják, és olyanok is, akik nélküle születnek, ez az apró szerv mégsem teljesen haszontalan. Noha évtizedeken át hittünk abban is, hogy valójában egy apró evolúciós maradvány, amelynek semmi funkciója nincs, a tudomány ma már bizonyította: egészen más lenne a világ, ha senkinek nem lenne vakbele.

A tudománynak nincsenek jó hírei: rengeteg vegyszer kimutatható a szervezetünkben, kinél több, kinél kevesebb. Így könnyen lehet, hogy többféle vegyszer van a szervezetedben, mint ahány éves vagy, ugyanis nemrég a kutatók arra jutottak, hogy legalább ötvenféle új károsanyag-maradvánnyal kell számolnia mindannyiunknak. Noha egyáltalán nem biztos, hogy ezt a szervezet ne tudná kezelni, mégis elég aggasztó a ma már kutatásokkal is igazolt szám.

Hosszú ideje tartja magát a mítosz, miszerint a kávé bizony visszavetheti a gyermekek fizikai fejlődését, a növekedésüket mindenképpen. Rengetegen emiatt nem adnak kávét a legkisebbeknek, ezért most a tudomány is utánajárt annak, hogy mi igaz az egészből.

Sokféle ajánlást hallani azzal kapcsolatban, vajon mennyi vizet, folyadékot érdemes innunk egy nap. Egyesek szerint a nyolc pohár az ideális, mások bonyolult számítással kalkulálják, alapul véve a súlyukat, korukat és magasságukat; és persze létezik az amennyi jólesik-iskola is, amely szerint az ember, ha figyel, rájön, mennyi vizet kíván a szervezete.