Azt már rég tudjuk, hogy az alumíniumsók az ördögtől valók, ezért a hagyományos izzadásgátlókat natúr- és biodezodorokkal versenyeztettük összetétel, hatékonyság és ár szempontjából. Az eredmény lesújtó lett: kenhetünk magunkra egészségesnek hirdetett cuccokat, amik többé-kevésbé még fedik is az izzadságot, de összetétel szempontjából leszerepeltek.
A legdühítőbb, ami történhet egy szemeteszsákkal, hogy elszakad, amikor épp dugig tömve igyekszünk vele a kukához vagy szemétledobóhoz. Ennek több oka is lehet: kiszakad a nagy súly miatt; vagy mert éles, hegyes, esetleg túlméretes tárgyat tettünk bele. Még a legszerencsésebb eset, ha egyszerűen a perforáció mentén hasad el – letépés közben. Mi megtaláltuk azt az egyet, amelyikkel mindez nem fordul elő!
14 teát kóstoltunk végig, meglepetésre nem a drága és minőségi nyert.
Citromos ásványvizeket kóstoltunk, hogy kiderüljön, mit érdemes megvenni, és mit kerüljön el.
Megint bebizonyosodott, hogy nem feltétlenül érdemes a márkát megfizetni, főleg ha fakítja is a ruhákat.
Ötféle sampont teszteltünk a natúrtól a teljesen hétköznapiig. Azt valahogy sejtettük, hogy a hétköznapi termékben találhatunk káros anyagot, de azt nem gondoltuk volna, hogy akár a natúrtermékként hirdetettben is ott figyelhet ilyesmi.
Szakértői vélemény, ár/érték arány, illat, hatékonyság, nedvesség. De melyik kendő a legjobb?
Én legalábbis sosem éreztem még magam ilyen proletárnak. Sokat teszteltünk, több is jó volt.
Egy laboratóriumi felmérés szerint az itthon legnépszerűbb riasztók 80%-a nem biztonságos. A nyílászárók cseréje jelenti a legnagyobb veszélyt.
Hatféle tampont teszteltünk, hogy mennyire megbízhatóak. A Sparos egész jó helyen végzett.
Ízfokozók, aromák, és itt-ott egy kis megcsillanó természetesség. 15 leves, katasztrofális eredmények.
Ismét kiderült, ha valami drága, nem biztos, hogy jobb is. Éljenek a diszkontok!
