Mellékhelyiségben bujkáló kisgyerekesek, notórius kutyasétáltató tinédzserek és boltba kiugró férjek, gyanús munkamánia – csak néhány szemelvény abból, hogyan próbálunk lopott énidőhöz jutni. De tényleg zug-énidőket kell teremtenünk? Vagy jogunk van ahhoz, hogy csak magunkkal törődjünk, és ha igen, mégis, hogy kell ezt elérni?
Mindannyiunknak mások az alvási igényei, de honnan tudhatjuk, hogy alapvetően annyit alszunk-e, amennyit ajánlott lenne, ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük mentális és testi egészségünket?
Az alvás nagyban segíti a kreatív gondolkodásunkat és az érzelmeink feldolgozását. Azonban ha azt mondjuk, alvás, a nagy többségnek a mélyalvás és az éber alvás jut eszébe. Pedig az alvás sokkal összetettebb szakaszokból áll, és nem véletlen épülnek rá tudományos megfigyelések.
A két nem tagjai jellemzően eltérően reagálnak az izzadságszagra, a test kipárolgásaira. Mintha a férfiak edzettebbek lennének ezzel kapcsolatban, míg a nők nemcsak érzékenyebbek erre, de saját kipárolgásukat is sokkal inkább kézben tartják. A kutatók most talán rájöttek, miért.
Új értelmet nyer az egyik leggyakrabban halott káromkodás és a nők azon panasza, miszerint a férfiak gondolkozás közben nem feltétlenül az agyukat használják. Ám a probléma sajnos a nőket is érinti…
Kinek ne fordult volna már meg a fejében, hogy bárcsak máshogy nézne ki? Legyen szó a súlyunkról, az orrunkról vagy egy nagy anyajegyről, előszeretettel boncolgatjuk saját magunkat testünk tökéletlenségeit listázva. De mi lenne, ha e helyett a hibakeresés helyett inkább a szépet tudnánk meglátni saját testünkön? Sirokai Diána az önelfogadás erejéről tartott előadást ennek orvoslására.
Az X-Men egy szuperhőscsapat, amit először a Marvel Comics képregényeiben láthattunk. Azóta egyre-másra jelennek meg filmes változatai, melyekben Hugh Jackman, azaz a Farkas jelentős szerepeket játszott.
Alapvetően azért szexelünk, mert jó érzés. Ám a történet nem ilyen egyszerű. Testünk eleve egy bonyolult szerkezet, ami sokösszetevős kapcsolatba kerül egy másik, szintén bonyolult felépítésű testtel. Hogy mi sül ki ebből? Részletezzük.
Hajlamosak vagyunk tudomást sem venni róla, így a köldököt nem ismerjük igazán, pedig számos érdekes tudnivaló köthető hozzá.
Magyarországon sokak szemében az irodalom egyenlő a regénnyel. Egy pályakezdő szerzőnek még csak-csak elnézzük a novellákat, gyakorlásnak jó lesz az is, amíg az életmű magasabb szintre nem emelkedik. Kitartóan várjuk a regényt. Aztán jönnek olyan fiatalok, akik eleve azt mondják, hogy köszönik szépen, ők elsősorban rövid prózát szeretnének írni. Közéjük tartozik Harag Anita is, aki az Évszakhoz képest hűvösebb című első kötetében többek között azt mutatja meg nekünk, hogy a hétköznapi banalitásokban is gyakran komoly traumák, bonyolult emberi kapcsolatok és félresiklott életek rejlenek.
Valamelyik harcművészet gyakorlása testileg, lelkileg és szellemileg is jobb emberré tesz – elmondjuk, miért.
A vadon élő állatok gyakran vannak kitéve életveszélynek, mégsem látni rajtuk a trauma jeleit. Miután elszaladtak a ragadozó elől, kiremegik magukból a feszültséget, majd legelésznek tovább, mintha mi sem történt volna. Bár kulturálisan nem túl elfogadott, a remegés az embereknek is jót tesz, nem csak a gazelláknak. A stressz-, feszültség- és traumaoldó gyakorlatok (röviden TRE) nevű módszer során különféle izomcsoportok nyújtásával és aktiválásával olyan vibrálást lehet kiváltani a testben, amely lehetővé teszi a bennrekedt stressz oldását a nehéz emlékek felidézése nélkül. Mennyi ideig tart megtanulni a technikát? Hogy néz ki egy foglalkozás? Kiknek ajánlott, és van-e, akinek kevésbé? Erről kérdeztem a TRE minősített providerét, a hazai képzés koordinátorát, Sólyom Annát.
