természet 8 - Dívány

A minket érő ingerek és a rájuk adott válaszaink között létezik egy tér. Egy tér, amelyben hatalmunkban áll dönteni, hogyan reagálunk. Ebben a választásban rejlik a fejlődés és a szabadság lehetősége – mondja a pszichológiatörténet egyik kiemelkedő egyénisége, Viktor Frankl. Igen ám, de a hétköznapjaink során hajlamosak vagyunk belecsúszni abba, hogy az ingerek, feladatok, tevékenységek és az elvégzésük közti tér leszűkül. Robotpilóta-üzemmódra kapcsolunk, automatikusan tesszük a dolgunkat, közben mégis úgy érezzük, egy helyben toporgunk, nincs időnk semmire, nyomorgunk a saját életünkben. Reaktívak vagyunk, de sohasem proaktívak, a felszínen maradunk, de nem tudunk kezdeményezni. Hogyan lehetne tágasabbá tenni a létezésünket?

A legnagyobb, a leglassabb, a leghosszabb, a legokosabb és leghangosabb: kvízünkben az állatvilág rekordereit sorakoztatjuk fel.

A nyár közeledtével elérkezett a kerti sütögetések szezonja is. Jó hír, hogy a grillételekkel felkészülhetsz a bikiniszezonra is.

Azok, akik hetente legalább 120 percet töltenek a szabadban, egészségesebbek és jobb közérzetről számolnak be, mint azok, akik nincsenek ennyit a természetben.

A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz érdekességeket.

Csillogó vízesésekkel, buja erdőkkel és vad hegycsúcsokkal szegélyezett túraútvonalak, vándorló királylepkék és nektárt gyűjtögető méhecskék. Nem, nem egy norvég körútról van szó, hanem három, a természet csodáit tematizáló társasjátékról.

Ha nyitva tartod a szemed, a virágoktól sok kérdésre választ kaphatsz. Például arra, hogy számíthatsz-e csapadékra a nap folyamán.

A természet csodái mai részében a kolibrikről olvashatsz érdekességeket.

Te el szoktál gondolkodni a kényelmedet szolgáló tárgyak előéletén? Azon, hogy mindaz, amit használsz, viselsz, elfogyasztasz, vajon hogyan készül, honnan ered? És azon, hogy mivel viszonzod vagy viszonozhatnád azt a sok jót, amit a természettől kapsz?

Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.

Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.

A természet csodái mai részének szereplői nem növények, és nem is állatok. Bemutatjuk a világ legtermetesebb élőlényeit, a gombákat.