Varázslatos látványt nyújtanak azok a ragyogóan kék tavacskák, melyek szépségükben vetekednek a valódi tengerekkel. Magyarországon több ilyen helyet is megcsodálhatunk.
A hajóból mesterséges korallzátony lesz, ahol előbb algák és korallok, majd tengeri halak sokasága telepszik meg. Rengeteg hasonló élőhelyet hoztak létre világszerte a legkülönösebb tárgyakból.
Évről évre egyre több magyar tér vissza a Bulgáriába. Tavaly csaknem 40 ezer honfitársunk nyaralt a bolgár tengerparton. A déli országban azonban azt szeretnék, ha a magyar turisták nem csak a nyári vakáció miatt keresnék fel a Napospartot.
Hetek óta reménytelenül hánykolódott az óceánon négy angol tengerész, amikor ketten közülük végzetes döntésre szánták el magukat: megölték és megették egyik, betegeskedő társukat, hogy életben maradhassanak. Az ügy olyan hatalmas botrányt kavart, hogy végül személyesen Viktória királynőnek kellett közbeavatkoznia.
Egyáltalán nem véletlen, hogy oly sokan és oly sokszor sóvárgunk a tengerparti nyaralások után, amikor belefáradunk a munkába és a hétköznapokba. Kutatások bizonyítják, hogy a tengernél töltött idő nemcsak a relaxációt segíti elő, de testünk kémiáját is megváltoztatja.
Szinte mindenki emelt már kagylót a füléhez, hogy visszaemlékezzen egy-egy jól sikerült nyaralásra, vagy elképzelhesse, milyen hangokat ad ki a tenger, ha még sosem hallotta. De vajon tényleg a hullámok zaja köszön vissza belőlük? Netán a vérünk áramlását halljuk vissza?
Egy antropológiai tudományos elmélet szerint az egyik leghíresebb szoroson régen át lehetett sétálni. Volt is rajta több ezer évvel ezelőtt népvándorlás, ez magyarázza az ázsiai és a dél-amerikai indián népek közötti fizikai hasonlóságot. Ez melyik szoros lehetett?
1872 decemberében a portugál partoknál hajózó Dei Gratia kanadai vitorlás váratlan felfedezést tett: felbukkant mellettük az egy hónappal korábban eltűnt, New Yorkból Olaszországba tartó Mary Celeste teherhajó. A „kísértethajó” legénységének híre-hamva sem volt, a rakomány és a felszerelés nagy része azonban érintetlen maradt. Máig megoldatlan rejtély, mi lett a sorsa a Mary Celeste utasainak.
A tengerek színeit már csak a végtelensége szárnyalja fölül, a sós víz közeli nyaralásainkat talán ezért is szeretjük annyira. De vajon miért rajongunk a világ legkisebb tengeréért, ami se nem végtelen, és nem is fest úgy, mint egy tenger?
Miért megyünk épp vízpartra nyaralni? Nem csupán a víz hűsítő hatása vagy az úszás, strandolás lehetősége miatt. A parton ülve nézzük magunk előtt a zöldeskék vizet, vagy hanyatt fekve az eget, és boldogok vagyunk – nem is tudva arról, mekkora szerepe van ebben magának a színnek.
Ha nyár, akkor fürdés: ilyenkor aki nem csobbanhat épp tóban, folyóban vagy tengerben, az álmodozva nézi a gyönyörűen kéklő vizeket legalább videókon vagy fényképeken. Pedig ez a 3,6 méter mély és 30 méter kerületű tó, amit most mutatunk, nem éppen jó „magaviseletéről” híres.
Rég voltak már azok a földrajzórák, amikor még vaktérképen jelöltük be a világ nagyvárosait, vagy mutattunk rá a Föld legnagyobb állóvizeire. Ebben a kvízben nem készülünk semmi ilyenre, pusztán arra vagyunk kíváncsiak, mennyire tudod, melyik európai tenger partján állnak a népszerű nagyvárosok. Ha nagy utazó vagy, vagy épp úgy ismered a térképet, mint a tenyered, akkor egyetlen kérdésünk sem fog ki rajtad. Vagy mégis?
