tanulás 9 - Dívány

A legutóbbi PISA-felmérés eredményei szerint a magyar diákok negyede nem igazán érti, amit olvas. A kezdetben még jó eséllyel visszafordítható nehézség olyan negatív spirálba taszíthatja a gyerekeket, amelyben az önbizalom sérülése és a romló iskolai teljesítmény akár egy életre kedvüket szegheti a tanulástól, és a felnőttkori boldogulásukat is komolyan veszélyezteti. Hogyan lehetne másként?

Vajon milyen lehet az az iskola, amelynek egy feladata van, hogy segítsen felnevelni egy boldog és sikeres generációt? Ebből a kérdésből született meg néhány éve a Budapest School, mely egyfajta mozgalomként terjeszkedik Magyarországon. Halácsy Péter és alapítótársai nem a jelenlegi oktatási rendszerből indultak ki, hanem létrehoztak valami teljesen újat: útjára indítottak egy olyan, mikroiskolákból álló hálózatot, melynek alapelvei között szerepel – a gyerekek személyiségének kiteljesedése mellett – a jövő kihívásaira, az ismeretlenre való felkészítés. Ezekben a kis létszámú közösségekben a gyerekek természetes módon, tanárcsapatok segítségével sajátíthatják el a boldog, sikeres élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket.

Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.

Tényleg jobbak a gyerekek az idegen nyelvek ösztönös elsajátításában, és kevésbé használ esetükben a tudatos nyelvtanulás? Ennek jártak utána brit szakemberek.

Unod a hagyományos nyelvtanulást? Folyamatosan a nyelvtant és az új szavakat biflázod, mégsem jutsz előre? Mutatunk néhány szokatlan, de működő módszert, amik segíthetnek.

Kutatók vizsgálták, hogyan hat a teljesítményünkre a testtartásunk, és az eredmények szerint nagyon nem mindegy, hogyan ülünk neki egy feladatnak.

Több kutatás is kimutatta már, hogy a szünetek fontos részét képezik a tanulás folyamatának. Úgy tűnik, az információ megszerzése után a pihenés a második lépés a bevéséshez.

Senki sem tud mindent, azonban friss kutatások eredményei szerint azok, akik képesek elismerni, hogy tévedtek, valójában sokszor tájékozottabbak.

Egyesek meg vannak győződve róla, hogy tanulás vagy egyéb szellemi munkavégzés közben jobban fog az agyunk, ha muzsika szól a háttérben. Mások szerint inkább csak eltereli figyelmünket a zene. Mi az igazság?

Két fehér harmincas nő egy budapesti kávézóban arról beszélget, hogyan váltsák meg a világot. Végül két zsák adományként szolgáló játékkal a csomagtartóban elindulnak a fővárostól 210 km-re fekvő festői szépségű, ám szegénységgel küzdő faluba, a borsodi Perére. Hogy sült el a dolog? Mi történt a következő öt évben, egészen napjainkig? Minderről az InDaHouse egyik alapítóját, Benkő Fruzsinát kérdeztük.

Túlélésünk és boldogulásunk kulcsa évezredek óta az alkalmazkodóképesség. Napjainkban ez elsősorban azt jelenti, hogy nyitottnak kell lennünk új készségek és ismeretek elsajátítására, mert (egyre kisebb túlzással) nem tudhatjuk, hogy a munka, amit ma végzünk, nem lesz-e automatizálható vagy felesleges az elkövetkező években.

Az elmúlt hetekben új kihívás jelent meg a közösségi médiában, amely elképesztően gyorsan kezdett terjedni az interneten. A #10YearChallenge részeként már több mint 6 millió felhasználó posztolt 2009-ben és összehasonlításképpen 2019-ben készült képeket. Mi állhat egy ilyen előtte/utána kampány sikerének hátterében? Miért pont idén tarolt ekkorát? Mit ad az embereknek, amiért ilyen sokan csatlakoznak hozzá?