Babahordozó kendők és játék babák segítségével tették apává a férfiakat ábrázoló szobrokat egy performansz keretében Svédországban.
A Húsvét-sziget vulkáni kráterében, egy kiszáradt lagúnában váratlan felfedezésre bukkantak a kutatók: egy eddig ismeretlen moai-szobor emelkedett ki az iszapból. A lelet nemcsak a tudományos világot, hanem a helyieket is izgalomba hozta.
A kültéri szobrokról régen nyomasztóan nagy és nehéz fém alakok képe villant be leginkább. Ma azonban már vannak miniatűr, vagy éppen a populáris kultúrát népszerűsítő, esetleg humorral fűszerezett, esetleg valamilyen vizuális illúzióra apelláló, különleges kültéri szobrok is. Sőt, van, amelyik lebeg is.
Budapest nem csak természeti csodáiról lett méltán híres, az épített környezet is egyedülálló, köztük a köztereket díszítő szobrok egyre színesebb kavalkádjával. A rendhagyó emlékművek a történelem legsötétebb pillanataitól ma már a populáris kultúra nemzeti emlékezetünkbe égett legvidámabb alakjait is idézik.
Egy kis viaszszobor minden eddiginél közelebb hozhatott minket Michelangelóhoz, miután a múzeumi szakértők megtalálták abban a reneszánsz mester ujjlenyomatát az anyagba nyomva.
A gondolkodó Auguste Rodin, a világ egyik leghíresebb szobrászának talán legtöbbet méltatott alkotása. Noha az ülő alak önálló szoborként ismert, eredetileg egy hatalmas kompozíció részének szánta a művész. Még a neve is más volt.
A tervek szerint körülbelül ezer év múlva készül el a világ leglassabban épülő szobra. Így néz ki most.
Michelangelo Pietàja ma plexifal mögött emlékeztet arra, hogy 1972-ben ezen a napon egy magyar férfi kalapáccsal próbálta meg szétverni a szobrot. A vandál Jézusnak képzelte magát.
Kétségkívül sokkal többet beszélünk Hunyadi Jánosról az elmúlt hetekben debütált sorozat óta. A magyarság számára azonban mindig is kiemelt jelentőségű volt a hadvezér élete, erről árulkodnak a budapesti utcákon fellelhető szobrai is.
Az amerikai Szabadság-szoborról köztudott, hogy a francia nép ajándéka volt Amerikának, még 1886-ban. Azt már csak kevesebben tudják, hogy eredetileg A szabadság megvilágítja a világot címet viselte szobor, melynek a belseje is sok érdekességet, de főleg épcsőfokot rejt.
Nincs több vicces turistafotó vagy épp demonstráció, legalábbis, ami a szoborra való felmászást vagy annak lefestését illeti.
Nevezhetnénk bizarr szokásnak, ám világszerte számos szobor felülete néz ki hasonlóan, mint Victor Noir síremléke a párizsi Père-Lachaise temetőben. Ami különlegessé teszi, az az, hogy ezt a szobrot melyik testrészén és mi okból simogatják tömegek.
