szerelem 11 - Dívány

A családi vitákról a legtöbben hosszasan tudnának mesélni. E történetek között korábban jelentős helyet foglaltak el azok, melyek az ifjú pár szülei között zajló harcról szóltak, gondoljunk csak a Rómeó és Júliára, vagy a kosztümös filmekben játszódó esetekre, ahol a legfőbb indokot a másik család anyagi helyzete okozta. De mi a helyzet napjainkban?

„Szentimentális gonosz.” Ezt a jelzőt legfőbb vetélytársa, Lengyel Menyhért aggatta Molnár Ferencre, nem is alaptalanul. Mai szóhasználattal élve ugyanis Molnár erősen narcisztikus személyiség lehetett, és ezt leginkább házastársai szenvedték meg.

Wesselényi Miklós nagybetegen, 49 évesen vette feleségül tizenéves ápolónőjét, aki három gyermeket szült neki.

Karinthy Frigyes 23 évesen szeretett bele a nehéz sorsú színésznőbe, Judik Etelbe. A nő goromba férje elől egészen Berlinig szöktek, de hazatérésük után nem adatott nekik sok idő: a szép színésznő a spanyolnátha áldozata lett.

„Ha megkérdik tőlem, mi az, ami életben tartott, azt kell válaszoljam: a szerelem” – fogalmazott egyik írásában Kertész Imre, mindeddig az egyetlen magyar író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Hogyan, milyen körülmények között született meg a Sorstalanság? Ki volt az a nő, aki a kezdetektől fogva hitt Kertész írói tehetségében, a nehézségek, kudarcok és visszautasítások ellenére? Írásunkban az író első felesége, Vas Albina alakját idézzük fel.

Teljesen mindegy, milyen évet ír a naptár, a szerelem érzése univerzális, korokon átívelő élménye az embernek. Fotókon mutatjuk meg, milyen volt a szerelem a szocializmus idején.

A szerelem mindig is kiemelt és megkerülhetetlen témája volt a művészet szinte minden ágának. Találkozhatunk vele papírra vetve, kőbe vésve, vászonra, színpadra vagy filmre álmodva, de sokszor írt már a romantika történelmet is. Számos híres és ismert, valamint rejtve maradt hétköznapi szerelemre igaz, hogy ez a földön túli érzés egyszerre inspirál, kínoz és felmagasztal…

Fáy András író határozottan érdeklődött a nőnevelés iránt, de ezt sajátos módon valósította meg: ő maga nevelte a nőt, akit később feleségül vett, és akitől két gyermeke is született.

„Egy jómódú leányt szerettem, / de osztálya elragadta tőlem” – írta József Attila Végül című verse átdolgozott változatában, 1930-ban. Ki volt ez a „jómódú leány”, és milyen egyéb okok álltak szerelmük kudarcának hátterében?

Az internetes szerelmi átveréseknek úgy tűnik, soha nem fog leáldozni: én hetente kapok a Facebookon és az Instagramon egyaránt jelöléseket olyan profiloktól, amelyekről ordít, hogy a veterán katonás átverésre készültek.

Színésznőnek indult, novellákat és memoárokat írt, mégis leginkább írófeleségként tartjuk számon. Harmos Ilona ismerte a Nyugat szinte összes költőjét (és azok feleségeit), s mielőtt feleségül ment volna Kosztolányihoz, Karinthy Frigyes udvarolt neki.

Szemere Pál népszerű férfi volt a reformkorban: nemcsak a nők rajongtak érte, de Kölcsey is neki küldte forró csókjait.