A hosszan tartó, súlyos hasmenést okozó paraziták közvetítette fertőzés nyár óta terjed, meglehetősen agresszív módon. A kutatók példátlannak tartják a megbetegedettek számát.
Bekeményítenek a turisták által kedvelt dél-európai országok. A tömegturizmus által okozott károk elkerülése és csökkentése érdekében komoly változásokra számíthatnak már akár jövőre például az Olaszországba utazó turisták. A szigorítások miatt több népszerű helyet talán sokan nem is tudnak majd meglátogatni a nyaralásuk során. Spanyolországban is nagyon résen kell majd lenniük az utcákon vásárló turistáknak, ha nem akarják, hogy bírságot varrjanak a nyakukba.
A gazdag történelmi múlttal rendelkező városok és országok mindig is első számú célpontként szerepeltek az utazni vágyók bakancslistáján. Az európai országok közül különösen két ország örvendett nagy népszerűségnek. Ismerve az épített és természeti adottságaikat, könnyű belátni, hogy miért.
A Kisjézus szülinapja, az a Kisjézus szülinapja a katolikus világban mindenhol, de ez nem jelenti azt, hogy egyformán is ünnepeljük. Míg az angolszász kultúrkörben a kéményen át bepottyanó Mikulás dugdos oversize zoknikba 25-e reggelre virradóan ajándékokat, addig Spanyolországban például csak január 6-án ajándékoznak. Ráadásul, logikusan, nem is a csecsemő Jézuska hozza azokat, hanem az őt meglátogató betlehemi királyok. De akkor miért izgul egy emberként már december 22-én 47,5 millió spanyol? Hát, a sokakat nyerési esélyekkel kecsegtető karácsonyi lottósorsolásért!
Spanyolországban a gyerekek csak január 6-án kapják meg az ajándékot, amit nem a Jézuska, nem is a Mikulás, hanem a háromkirályok hoznak. De mi kell az újévi szerencséhez a mediterrán országban? Most kiderül!
Fürdőruhás turistapár üldögél zavartalanul, napernyőjük árnyékában a spanyol tengerparton, miközben alig néhány méterre tőlük egy afrikai menekült holtteste fekszik a homokban – a felkavaró fénykép alkotója, a Pulitzer-díjas Javier Bauluz fotóriporter heves támadások kereszttüzébe került, többen azt állították, a fotó manipulált, szándékos félrevezetés eredménye. Mi az igazság?
Észak-Spanyolország Navarra tartományában van egy városka, úgy hívják, Pamplona. Az ingatlanárak nem különösebben magasak, mégis van minden évben összesen nagyjából bő tíz perc, amikor a város bizonyos erkélyeinek a bérleti díja a több száz eurót is eléri. Ezek a július 6-án kezdődő és 14-én véget érő Sanfermín nevű ünnep bikafuttatásnak a pillanatai, amire sok ezer néző kíváncsi egy balkon biztonságot nyújtó magasságából (is).
Mostanában legtöbbször már csak a Monty Python figyelmeztetett arra, hogy a spanyol inkvizícióra sosem lehetünk eléggé felkészültek, pedig a középkor emberébe ez valószínűleg zsigeri szinten beleivódott. Spanyolország több mint 7 évszázadon át arab hódoltság alatt állt. Amikor aztán Amerika felfedezésének évében végre sikerült visszaszerezniük az utolsó területeket is a muszlimoktól, annyira megcsapta őket a tisztán katolikus, frissen egyesített spanyol hon gondolatának csábító szele, hogy mértéktelen zsidóüldözésbe kezdtek.
Kék vér folyik az ereiben – gyakran így jellemezzük azokat az előkelő, arisztokrata személyeket, akik évszázadokra visszanyúló, igazi patinás nemesi családból származnak. De tényleg más színű a vére az arisztokratáknak, mint a „közönséges” embereknek? Honnét ered ez a jól ismert kifejezés?
Bikaviadalonként legkevesebb hat bika véres lemészárlását nézheti végig a műkedvelő közönség a most induló szezonban Spanyolországban. Madridban egy belépőjegy ára idén hozzávetőlegesen 15 és 115 euró között mozog a hagyományőrző kulturális eseményre, míg néhány spanyol tartomány már évtizedekkel ezelőtt betiltotta ezt a fajta „szórakozást”. A dilemma régóta fennáll: kegyetlenség vagy művészet?
Szent Jakab apostol Jézus halála után az Ibériai-félszigeten terjesztette az igét. Onnan Palesztinába hazatérve Heródes Agrippa lefejeztette, de földi maradványait tanítványai kedvenc prédikálóhelyére, a mai Északkelet-Spanyolországba vitték. Feledésbe is merült mindez, amíg Nagy Károlynak a 800-as évek elején álmában meg nem jelent az apostol, arra kérve, hogy kövesse a csillagok útját, ami elvezeti sírjához. A maradványok helyén alapították Santiago de Compostela városát, az El Camino „célállomását”.
„Őrült spanyol” – ezt ugyan az itáliai származású Kolumbusz Kristófra használták, pedig a valódi spanyoloknak elég sok olyan ünnepe van, amit joggal nevezhetnénk kicsit őrültnek. Elég az augusztus végén megrendezett paradicsomdobálós Tomatinára gondolni, vagy a Sanfermín elnevezésű tömeges rohanásra, amikor a gizda ibér ifjak az életükért futnak a pamplonai sikátorok közé eresztett bikák előtt. Március idusán „csupán” több tízméteres papírmasé bábukat égetnek Valenciában.
