Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Spanyolországban a gyerekek csak január 6-án kapják meg az ajándékot, amit nem a Jézuska, nem is a Mikulás, hanem a háromkirályok hoznak. De mi kell az újévi szerencséhez a mediterrán országban? Most kiderül!
A karácsony előtti napokban, egészen december 22-éig a spanyolok lottólázban égnek: a karácsonyi lottó, a Gordo de Navidad sorsolásakor gyakorlatilag megáll az élet az országban. A lottózás másfajta szisztéma szerint zajlik, mint nálunk, sorszámokkal játszanak, és minden évben nagyon sokan nyernek, összesen több száz millió euró talál ilyenkor gazdára. Maga a sorsolás is kuriózumnak számít, mert az óriásgömbből kigördülő fagolyócskákon lévő számokat iskolás gyerekek éneklik ki.
Heteken át állhat a karácsonyfa
Spanyolországban mindössze egy munkaszüneti napot jelent a karácsony: december 25-ét. A fát sokan már napokkal vagy hetekkel előtte felállítják, és nagyon elterjedt a betlehemek állítása is. A belén nem csupán egy istálló, hanem precízen kidolgozott életkép, házakkal, folyókkal, piacterekkel kiegészítve, a legnagyobbakat kirakatokban vagy a városok főterein helyezik el. Szintén elterjedt szokás cesta de navidadot, azaz karácsonyi ajándékkosarat készíteni, amelybe olívaolajat, bort, turrónt ((mandulás nugátféle) és csokoládét tesznek. December 24-én este, nochebuena alkalmával összegyűlik a család, együtt vacsoráznak, majd, aki vallásos, elmehet az éjféli misére, amit La Misa Del Gallo (A kakas miséje) néven ismernek.
Caga Tió, aki édességet kakil
A katalán régió különös és kissé bizarr hagyománya a Caga Tió, vagyis a „kakarönk”. Ez egy farönk, amire lábakat tesznek, arcot rajzolnak neki, majd takaróval és barretinával (katalán sapka) öltöztetik fel.
A gyerekek karácsony előtt otthonukban vagy az iskolában kenyérszeletekkel vagy narancshéjjal „etetik”,
szenteste vagy karácsony napján pedig bottal püfölik, miközben énekelnek neki, azt kérve, hogy minél több turrónt és egyéb édességeket kakiljon nekik.
Mikulás helyett pityókás szenesember
A baszkoknak is megvan a saját Mikulásuk: ő Olentzero, egy népviseletbe öltözött, pocakos, pipázó szenesember, aki kissé ittas állapotban osztja szét az ajándékokat december 24-én a baszk gyerekeknek. Aki rosszalkodott, csak szenet kap tőle. A többi régióban a gyerekek többnyire december 25-én kapnak egy kisebb ajándékot, de az igazi meglepetésre még várniuk kell: csak január 6-án érnek oda a háromkirályok az ajándékokkal.
Halak, herkentyűk és turrón a spanyol menün
A karácsonyi vacsorának természetesen Spanyolországban is megvannak a tipikus fogásai, leginkább attól függően, melyik régióban járunk. Általában kerül az asztalra valamilyen hal és tengeri herkentyű (osztriga, languszta, homár), szárított sonka (jamón serrano vagy jamón ibérico), érlelt manchego sajt. A főétel lehet báránycomb, pulykasült vagy sült hal. Desszertnek pedig ott a közkedvelt turrón, ami rengeteg verzióban kapható: puha, kemény, csokoládés, marcipános, tojássárgájával készülő stb. Különböző, fahéjas, mogyorós vagy mandulás aprósüteményeket is készítenek (polvorones, mantecados). A szaloncukrot nem ismerik.
12 szőlőszem 12 harangütésre
December 28-a a Dia de los Santos Inocentes, a bolondok napjának spanyol megfelelője.
Ezen a napon ne csodálkozzunk, ha valaki megviccel bennünket, sokan vicces parókát vagy kalapot tesznek a fejükre.
Szilveszter éjjelén pedig a nagyobb városokban a tömeg az utcán várja az újév beköszöntét: Madridban rendszerint a Puerta del Sol ad otthont az ünneplő tömegnek. Éjfél előtt mindenki várja a tizenkét harangütést (Las Campanadas). Ennek különlegessége, hogy egy harangütés nem egy másodpercig tart, mert spanyol szokás szerint 12 szőlőszemet kell befalni 12 harangütésre. Minden szőlőszem az új esztendő egy-egy hónapját jelképezi, és egyet sem szabad kihagyni, különben a szerencsénk vagy a jólétünk bánhatja. Különböző módszerek vannak ennek teljesítésére: van, aki megrágja és lenyeli, mások viszont csak a szájukba tömik. Ez a hagyomány a 20. század eleje óta van jelen a lakosság életében, állítólag egy élelmes szőlőtermesztő terjesztette el, abból a célból, hogy a kiváló termésből származó hatalmas mennyiségű szőlőt jobban el tudja adni. A hagyományt Latin-Amerikában is átvették, sőt, a Fülöp-szigeteken is, bár ott szőlő helyett sokszor más gyümölcsöt, például narancsot vagy görögdinnyét fogyasztanak.
Ezt követi a koccintás, a cava nevű spanyol pezsgővel, majd a hajnalig tartó ünneplés. Zárásként, hajnaltájban hagyományos, sűrű forró csokoládét fogyasztanak, amibe hosszúkás alakú fánkot, churrost mártogatnak. Január elsején az üzletek, valamint a legtöbb bár és étterem zárva tart, a mozik viszont nyitva vannak, és egy séta is kellemes lehet a 10-15 fokos spanyol „télben”.
Aki megtalálja a porcelánfigurát, szerencsés lesz
A karácsonyi és újévi ünnepségsorozatnak ezzel még nincs vége: január 5-én a háromkirályok (Los Reyes Magos) kísérőikkel együtt cukorkákat dobálva felvonulnak a városok utcáin, a gyerekek pedig hazaérve kikészítik cipőjüket, hogy megtöltsék ajándékokkal.
Szokás előtte levelet is írni a háromkirályoknak, amit erre a célra kihelyezett, speciális postaládákba is elhelyezhetnek.
Gáspár, Menyhért és Boldizsár aztán éjszaka varázslatosan behatolnak a házakba az ablakokon, erkélyeken és kéményeken keresztül, és ott hagyják ajándékaikat a gyerekeknek. Ezen a napon fogyasztják a Roscón de Reyest, ami egy kerek, kelt tésztából készült kalács, narancsvirágvízzel, mandulával és kandírozott gyümölcsökkel sütve. Belsejében elrejtenek egy porcelánfigurát és egy szem szárazbabot. Aki megtalálja a figurát, egész évben szerencse kíséri, akinek viszont bab jut, fizetheti a desszertet.
