Írd le egymás alá hússzor az alábbi hiányos mondatot: Én … vagyok. Ezt követően tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy ki vagy te. Öt perc, vagy annál kevesebb idő alatt töltsd ki a mondatokat. A válaszok sorrendje most nem számít.
Amikor a szülő megtudja, hogy a gyerekének krónikus betegsége van, az egész világa megrendülhet. Szerencsére ma már számos állapottal együtt lehet élni, ha a család elköteleződik a rendszeres gyógyszerszedés és az életmódbeli változtatások mellett. A kezeléseket mégis sokan abbahagyják, legalábbis időlegesen. Miért teszik ki ekkora veszélynek a gyereküket?
Megdöbbentünk, milyen sokakat érint a túl korai érés problémája. Habár elsősorban a gének határozzák meg, mikor ér egy gyerek a serdülőkorba, a környezeti hatások is gyorsítják a folyamatot.
Régóta tudjuk – még ha sokszor emlékeztetnünk kell is magunkat –, a gyerek nem kicsinyített felnőtt, s a gyerekkor a maga egyszerűségében is teljes értékű életszakasz, nem a felnőttkorra való siettetendő előkészület. Egyre többször vesszük ezt figyelembe, amikor megérteni szeretnénk gyerekeinket, de mintha elfelejtenénk akkor, amikor öltöztetjük őket.
Tündér gyermekedből nyakigláb serdülő lett, aki mindenen megsértődik és reggelente alig lehet kirobbantani az ágyból? Hidd el, nem azért csinálja, hogy veled kiszúrjon. Viselkedése hátterében sokszor az a tömérdek testi változás áll, amin keresztülmegy. Összegyűjtöttük neked a legfontosabbakat, hogy jobban megértsd őt. Ráadásul egy jelenleg is zajló magyar kutatás segítségével most a világ is többet megtudhat a kamaszok működéséről.
Amikor azt hisszük, hogy a pubertáskor még messze van, tévedünk, ugyanis elég egy picit félrenézni, aztán furcsa dolgokat kezdünk észrevenni a gyereken.
Mit lát benned a gyerek? Minta vagy ellenség, csak rajtad múlik.
Sok szülőben kelt riadalmat a kék bálna őrület. Akár igaz, akár nem - azt mindenképp érdemes tudni egy szülőnek, hogy hogyan vegye észre, ha gyereke negatív spirálba került, és mit tegyen, ha azt gyanítja, hogy öngyilkosságot fontolgat.
