A bőrünk a testünk teljes felületén nem egyforma mértékben mutatja az öregedés jeleit. A nyakunkon már egészen fiatalon, a 20-as, 30-as éveinkben is láthatóak lehetnek a jelei annak, hogy öregszünk.
Újra a figyelem központjába került az a rugalmasságot is mérő teszt, amely egy 2012-es kutatás alapján azt állította, hogy képes a halál időpontját megjósolni.
Az érzelmileg elhanyagolt felnőtté válásnak van egy jó oldala is. Azok, akik így nőnek fel, megtanulnak néhány olyan módszert, amivel érzelmileg gondoskodni tudnak önmagukról. Ilyen az együttérzés, a nagylelkűség, a rugalmasság és a függetlenség.
Életünk során számtalan kisebb-nagyobb nehézséggel kell szembenéznünk, de különbözőképpen reagálunk ezekre. Mitől függ, hogy kit mennyire visel meg egy-egy nehezebb élethelyzet, és hogyan lehetünk ellenállóbbak?
Szokásokból összegyúrt lények vagyunk. Amikor minden a tervek szerint halad, úgy érezzük, mi irányítjuk a sorsunkat. A nem várt fordulatok azonban nagy fokú stresszt és szorongást okoznak. Ezekből az elmúlt időszakban bőven kijutott. Még fel sem ocsúdtunk a koronavírus-járvány első három hullámából, máris jöttek a nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb bel- és külpolitikai események, miközben erdőtüzekkel, hurrikánokkal és hőséggel itt van a küszöbön a klímakatasztrófa, a mesterséges intelligencia pedig napról napra ugrásszerűen fejlődik. Mit lehet kezdeni ennyi bizonytalansággal?
Napjainkban komoly társadalmi megszállottság figyelhető meg a boldogsággal kapcsolatban. A jelenséget részben meglovagolja, részben gerjeszti a kapitalizmus, amely azt ígéri, hogy gyanús szolgáltatások, gyógyító kristályok, instant tanácsok megvásárlásával is közelebb juthatunk a vágyott célhoz. Annak ellenére, hogy annyit hajszoljuk, mégis keveset tudunk a boldogságról. Ha többet tudnánk róla, talán nem is üldöznénk ennyire.
Folyton szaladsz magad után? Egyik feladatról térsz rá a következőre, és így telik az egész életed? Tehetetlennek érzed magad, mintha nem nálad lenne az irányítás? A sodródás, a káosz és a merevség egyaránt önszabályozási nehézségeket jelezhet: azt, hogy a külső körülmények határoznak meg téged, ahelyett, hogy alapvetően te hatnál a környezetedre. Hogyan lehet az állandó reaktív üzemmódból, a robotpilóta-létezésből kreatív, teremtő működésre váltani?
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
Bölcsesség? Manapság túl porosnak, misztikusnak, átfogónak hangzik. Megszoktuk, hogy olyan korban élünk, amikor maximum egy szűk területen vagyunk képesek szakértelemmel bírni, míg más kérdések kapcsán könnyen elveszünk az információk áradatában. Holott a bölcsesség elérése évszázadokon keresztül az emberi élet egyik csúcsteljesítménye, végcélja volt – nem véletlenül. Mennyire jellemző ránk, és miben érhető tetten?
Egy jó napirend folyamatos és állandó – írja a szakirodalom, azonban a legtöbb család életében éppen a változás az, ami folyamatos. A hétvégéink eltérnek a hétköznapjainktól, sokszor történik váratlan esemény, és a csecsemőnk is olyan sebességben fejlődik az első évek során, ami gyakorta kívánja meg a már kialakult napirend módosítását. A változás pedig általában megviseli a gyerekeket – kivéve, ha tudjuk, mire kell odafigyelnünk!
Az utóbbi évtizedekben akkorát fordult a világ, mint előtte ilyen rövid idő előtt sohasem – nem csoda, ha ez szorongást kelt az emberben. Fel vagyunk-e készülve arra, hogy ezt jól kezeljük? Pszichológus szakértőink segítenek a válaszban.
A nyújtásban is fejlődhetsz gyorsabban. Elmondjuk, hogyan.
