Szusibotrány: már három embert letartóztattak Japánban
Japán szusiéttermek kényszerültek drasztikus változtatásokra a veszélyes poén miatt.
Japán szusiéttermek kényszerültek drasztikus változtatásokra a veszélyes poén miatt.
Hannoveri rémként, vámpírként és farkasemberként emlegették az 1920-as évek rettegett német sorozatgyilkosát, Fritz Haarmannt, aki fiatal fiúkat csalt el, hogy bestiális módon végezzen velük, sőt – ha hihetünk a híreszteléseknek –, később eladta a húsukat a feketepiacon. A lelkileg súlyosan sérült férfinak sokáig a rendőrség falazott.
Az Amber Alert szókapcsolat nagyon keveseknek mond bármit is. Aki ismeri, annak viszont összeszorul tőle a szíve. Amber Hagerman egy 9 éves kislány volt, aki szörnyű tragédiájával megtanított a szakembereknek valami fontosat. Hogy mások már ne úgy végezzék, ahogy ő.
Itt a nyár, turisták jönnek-mennek, utazgatunk, strandolgatunk, éttermezünk, kiülünk, beülünk, és közben nyílnak a zsebek, alacsonyan szállnak a zsebtolvajok, a pénztárcák tartalma pedig olykor gyorsabb ütemben ürül, mint ahogy költekeznénk. Hogy lehet ez?
Évtizedek óta nézünk olyan bűnügyi sorozatokat, amelyek főszereplői sorozatgyilkosokat, súlyos bűncselekmények elkövetőit kapják el különféle módszerekkel. Van köztük egy, ami ijesztően a valóságon alapul.
Az Oscar-díjas magyar forgatókönyvíró-rendező Deák Kristóf új, Unoka című mozifilmje fontos társadalmi témát feszeget: mennyire könnyű belesétálni egy jól kitervelt csalásba, és milyen kreatívak sokszor az elkövetők. Rendőrségi szakértőnk, miközben beavat pár trükkbe, elmondja, hogy kerülhetjük el az áldozat szerepét, és mi az az infodémia.
Kék egyenruhát viselnek például többek között az amerikai és a brit rendőrök is. Véletlen lenne? Aligha!
Az utcán járőröző, svájci rendőrök célpontja az etnikai kisebbség a Lonley Planet útikalauza szerint.
Hála a sorozatoknak és filmeknek, ma már egyre kevésbé ütközünk meg azon, ha nőket látunk a rendőrök, nyomozók között. Az 1800-as években azonban elképzelhetetlen volt, hogy egy asszony bűnügyeket derítsen fel. Isabella Goodwin volt az, aki megtörte a jeget.
Nick Thorpe, a BBC kelet-közép-európai tudósítója jóval több mint harminc éve él Magyarországon. Az elmúlt években sokszor hallhattuk nevét, mert a migráció kérdését feldolgozó könyve kapcsán (Sír az út előttem) több alkalommal is a figyelem középpontjába került a magyart sajátos akcentussal beszélő brit újságíró. Bő harminc éve pedig az akkori magyar fiatalok jelenéről és jövőképéről forgatott rövid dokumentumfilmet.
Elég csak a júniusban Amerikában zajlott tüntetésekre gondolni, hogy észrevegyük, a rendőrség a tömegoszlatás során gyakran él könnygázzal. De milyen hatásai is vannak ennek pontosan, és mit tehet az, aki kapcsolatba került vele?
Shane Johnson, a Londoni Egyetem professzora a rendőrségi stratégiák hatékonyságát, az új technológiák biztonságosságát vizsgálja, hogy ezzel segítse a rendőrség hatékony munkavégzését.