rabszolga 2 - Dívány

Az afroamerikai rabszolgák számára az egyetlen kiutat gyakran az jelentette, ha megszöktek az ültetvényekről, és az északi, nem rabszolgatartó államokban kerestek menedéket – némelyek egészen extrém menekülési módokkal próbálkoztak, közülük is kiemelkedik furfangosságával Henry „Box” Brown, aki ismerősei segítségével bedobozolta és postára adta magát.

Az amerikai kontinens történelmének egyik legsötétebb foltja az Afrikából behurcolt rabszolgák története, akiknek gyakran a legembertelenebb bánásmódot kellett eltűrniük gazdáik részéről. Az engedetlen, lázongásra hajlamos rabszolgákon alkalmazott legkegyetlenebb büntetés – melynek célja a szexuális megalázás volt – azonban még a legdurvább horrorfilmírók fantáziáján is túltesz.

A reggae-zene és a rasztafárik hazájaként ismert Jamaicát 300 éven keresztül uralták a britek, mely időszak alatt számos konfliktus tört ki az európai gyarmatosítók és a rabszolgaként betelepített feketék között. Az angolellenes lázadások egyik kulcsfigurájának számít Nanny, a 18. században élt rettenthetetlen női gerillavezér, akinek irányítása alatt a felszabadult rabszolgák meghátrálásra kényszerítették a túlerőben lévő briteket – ma ő az egyetlen nő a szigetország hét nemzeti hőse között.

A mai Irak területén, az Eufrátesz folyó partján Kr. e. 2300 környékén alapított Babilon városa rendkívül jelentős szerepet játszott az ókor történetében; az akkádok lakta metropolisz a Kr. e. 18. századtól, a legendás Hammurapi király uralkodásától vált igazi nagyhatalommá (ekkor jött létre az Óbabiloni Birodalom), és egészen a Kr. e. 4. századig virágzott. Az ókori világváros lakóinak élete azonban nem csak játék és mese volt: mai szemmel rendhagyó, sok esetben brutálisan kegyetlen szokások dívtak Babilonban, ahol a szex az élet egyik legfontosabb részének számított, a nőket pedig árveréseken árulták leendő férjüknek.

Az ókori Róma társadalmának jelentős részét alkották a polgárjoggal és szabadsággal nem rendelkező rabszolgák, akik a legkülönbözőbb munkákat és feladatokat látták el gazdáik szolgálatában. Milyen volt egy római rabszolga élete a valóságban, mit tehettek meg, és mi volt tiltott számukra, milyen kegyetlenségeket kellett elszenvedniük, és hogyan nyerhették el a szabadságot?

A húszéves Colleen Stan stopposként szelte át az Egyesült Államokat, amikor balszerencséjére egy őrült, szadista házaspár ajánlott neki fuvart – elrablói 7 éven keresztül tartották szexrabszolgaként, egy szűk faládába zárva a szerencsétlen lányt, akinek válogatott kínzásokat kellett átélnie.

A Párizstól alig 70 kilométerre található Moret-sur-Loing városka bencés zárdájában élt egy rejtélyes fekete bőrű apáca a 17. század második felében; Louise Marie-Thérèse nővér származását illetően már életében szárnyra kaptak a híresztelések, miszerint a francia király, XIV. Lajos eltitkolt lányáról van szó, de az is lehetséges, hogy az uralkodó felesége, Mária Terézia királyné lépett félre egy afrikai szolgálóval. Mi lehet az igazság?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy francia márki egy egzotikus szigeten, ahol beleszeretett egy rabszolgalányba. Szerelmükből gyermek született, de az anya hamarosan meghalt, így az apa hazatért Franciaországba mulatt fiával, miközben még javában tombolt a rabszolgaság. A fiatalembert sok kellemetlenség érte, ezért anyja nevével hadba vonult, és sikert sikerre halmozott, 31 évesen már tábornok lett, nem sokkal később pedig fia született: Alexandre Dumas.

Egy csapása milliomos lett az oklahomai lány, aki rabszolga őseitől örökölt, értéktelennek vélt földdarabkáján olajat talált. Akkora vagyonra tett szert, hogy az állami hatóságok bőrszíne ellenére fehérnek nyilvánították. Sarah Rector története.

Hordárok, pincérek és inasok voltak egy személyben, de még az utasok elszakadt ruháit is meg kellett varrniuk. A luxusvonatokon szolgáló afroamerikai „portások” munkája nehéz volt, mégis sokan vágytak erre az életre.

Elképesztő megaláztatásoknak tette ki – többek között emberi zsámolyként használta – perzsa ellenfele a legyőzött római császárt, végül szörnyű kínok között végezte ki a bukott uralkodót: az eset a római történelem egyik legkínosabb fejezetének számít.

Abban az időben, amikor Amerika még a britek gyarmataként létezett, a rabszolgaság eltörlése körül pedig óriási harcok bontakoztak ki, egy nő elérte a lehetetlent. A helyzet totális áldozatából annak nyertese, a küzdelem szervezője lett, aki rengeteg rabszolgának segített átszökni a határon.