Fontos tájékozódni és képben lenni a világ történéseivel, egy globális vírusjárvány idején még sokkal inkább, mint máskor, a nap minden percében ránk zúduló negatív hírek azonban károsan hatnak a lelki egyensúlyra. Segítünk, hogyan kerüld el a pánikot és az érzelmi megrázkódtatást.
Történelmi örökségünkben, személyes múltunkban és jelenünkben gyökerező krónikus bizalmatlanág, a média által közvetített hiedelmek, átcsatonázott érzelmek és feszültségek, készségszintű lemaradások és ősi ösztönök érnek össze ma az oltásellenesség, oltáskritikusság jelenségében. A történések pszichológiai megközelítése a mélyebb összefüggések mentén segíthet a megfelelő válaszok megtalálásában.
Elmondhatatlanul gyakran történik meg az, hogy megbántódunk valaki mondatai miatt, őrizgetjük a sértettségünket, tehetetlenül figyeljük a köztünk lévő, egyre romló kapcsolatot, és nem vesszük a bátorságot, hogy megbeszéljük, mi a baj. Tartunk a konfliktustól, néha nehéz is megmagyarázni még magunknak is, hogy pontosan mi a baj, nem akarjuk kínos helyzetbe hozni se magunkat, se a másikat, túlérzékenynek sem szeretnénk tűnni, és így egy kis repedésből nagy szakadás is keletkezhet. Pedig lehet, hogy az egésznek a kiindulópontja csupán egy félreértés. Meg kéne ezeket beszélni... Itt egy egyszerűbb technika, hogy hogyan tegyük.
A narcisztikus főnök pokollá teheti beosztottjai életét – de hogyan ismerheted fel időben az intő jeleket?
Gyakran érzed azt, hogy az élet nem fair? Hogy másoknak sokkal könnyebb, mint neked? Hogy bármit csinálsz, nem megy, bezzeg a volt osztálytársam, a szomszéd gyerek, az influenszerek – nekik minden sokkal könnyebb? Ezzel nem vagy egyedül – és ez a felfedezés máris sokat segíthet a válaszkeresésben.
Vajon agyunk különbséget tesz jó és rossz szokásaink között? És miért olyan nehéz új pozitív szokásokat kialakítani vagy a káros szokásokat elhagyni?
A poszttraumásstressz-szindróma (PTSD) kapcsán általában olyan tünetekről beszélünk, amik egy korábbi traumatikus eseményre adott válaszként jelentkeznek. Ilyen lehet a szorongás, emlékbetörések, tartós rossz hangulat, levertség, alvászavarok, eltompulás, vagy épp ellenkezőleg: a felfokozott állapot, a tehetetlenség, az önvád vagy akár a düh érzése.
A kávézási szokások nagyon sok mindent elárulnak az ember személyiségéről – állítja egy amerikai kutatás.
Egy hosszú távú párkapcsolatban elkerülhetetlenek a nézeteltérések és a kisebb-nagyobb viták, amik ha nagyon elszaporodnak, akár véglegesen is tönkretehetik a harmóniát. Pedig a viták gyökere sokszor nem a kapcsolatban magában keresendő, hanem a felek fejében: sokszor megalkotunk magunknak egy képet a párunkról, amely épp csak a valóságot fedi el.
A Big Five a személyiségpszichológia egyik legfontosabb személyiségmodellje. A modell szerint a személyiségbeli különbségek öt fő tényezőre különíthetők el, vagyis az alábbi tulajdonságok adják egy ember személyiségét: érzelmi stabilitás, barátságosság, nyitottság, lelkiismeretesség és extraverzió.
Egy kiegyenlített, egészséges kapcsolatnak szerves részét képezi a válaszkészség és az érzékenység. Egy olyan partner, aki törődik veled és megfelelően reagál az igényedre, és akinek hasonlókat adhatsz te is.
Előadást kell tartanod, prezentálnod kell a munkahelyeden vagy egyszerűen csak elő kell adnod a javaslataidat egy szülői értekezleten, és már előre ki vagy borulva, mert tudod, hogy vörös lesz a fejed, elcsuklik a hangod, sőt valószínűleg nem is fog eszedbe jutni semmi abból, amit el akartál mondani... Ismerős érzés? Pszichológus szakértőink segítenek.
