Csodafegyverek a nevelésben
Egy trükk sem működik mindig, de sokszor segíthetnek, hogy gördülékenyebbé váljanak a hétköznapok.
Egy trükk sem működik mindig, de sokszor segíthetnek, hogy gördülékenyebbé váljanak a hétköznapok.
Meddig érdemes erősködni? Gyenge a szülő, ha enged, és alkalmazkodik a gyerekhez? Ez az első lépés a teljes káosz felé, vagy ésszerű döntés?
Vannak családok, ahol kéthetente egy hétvége is bőven elég, máshol mindkét szülőre egyformán van igény. Nincsen univerzálisan érvényes megoldókulcs.
Hibákat garantáltan elkövetünk a húsz évben, míg felnő a gyerek, inkább sokat, mint keveset. A pszichológus arról ír, mi lesz, ha jön a szembesítés.
Itt és most nyugodtan sírhatunk egyet, amiért kosztümös középvezetőből hetek alatt lebüfizett pólóban szerencsétlenkedő, nyúzott fejű rommá változtunk.
Az ütközésre általában kamaszkorban kerül sor. De az elengedést akkor kell kezdeni, amikor először akar felmászni a kicsit magasabb mászókára.
Kirúgnak, vagy fel sem vesznek azért, mert szülőképes korban vagy? Érdemes küzdeni? Három történet, és a jogász, a HR-es és a pszichológus véleménye.
Szülőként a legfontosabb, hogy bármi történt is, minden más szempont fölött vele legyünk szolidárisak! Ez nem elkényeztetés, így tanulja meg, mi a jó!
Kell az erős iskola, a jó jegyek? Vagy lehet rossz tanuló, mert a legfontosabb, hogy gyerek legyen? Nehéz kérdés, hogy a teljesítmény mennyire fontos.
Persze, találkozzon az élet árnyoldalával minél később. Igen ám, de a világ nem kizárható! Az ingereket szűrjük, de a kérdésekre muszáj válaszolni!
Paradox módon meg kell bízni az éretlen gyerekben is, ha azt akarjuk, valaha éretté, önállóvá váljon.
A felelősségünk nem ér ott véget, hogy enni adunk a gyereknek. Lelki kötelességeink a pszichológus szerint.