Újra olvasható a Jó iskolát! projekt weboldala, amiről korábbi cikkünkben beszámoltunk - tudtuk meg a projekt egyik résztvevőjétől.
Nem kéne bezúzni azokat az intézményeket, akik ezt tudják, és nem valamiféle hamis illúzióban nevelik a gyerekeket.
Elérhető és minőségi oktatás, tanári bizalom és megbecsült életpálya – van pár apró különbség a finn és a magyar rendszer között.
Nincsenek egyelőre megalapozott érvek az egynemű iskolák mellett, de ellenük sem.
Legyen a német az első nyelv? Egy olyan országban, ahol tíz emberből kilenc sosem jut el egy másodikig?
Mi a Waldorf? Nemtanuló szekta, vagy a legjobb suli, ahova gyerek járthat? És hogy indulhatott el egy ilyen mozgalom éppen a pedáns Németországból?
Megyugtatóbb lenne, ha a gyerekem legalább annyit tudna a biciklis közlekedés szabályairól, mint a meggyilkolt betlehemi gyerekek ünnepéről.
Idén is kijött a felsőoktatási intézmények rangsora, az első két helyen nincs változás, a Közszolgálati Egyetem lett a harmadik.
Több mint száz éve létezik nyári vakáció, az egészet az elkényeztetett, gazdag gyerekeknek köszönhetjük.
Minél több technológiát használ egy ország a tanórákon, annál rosszabb lesz a Pisa tesztek eredménye. Az ideális: napi 9-13 perc.
Hagyományosan gyatra nyelvtudásunk nem is nagyon fejlődik, mutatja az európai kutatás. Aki tanul, főleg az angollal próbálkozik.
Fogalmunk sem lehet róla, hányan mentek ma, és hányan nem. A szülőket nem a cél, hanem az eszköz osztja meg.
