Kossuth Lajos húga, Zsuzsanna csak azzal a feltétellel szabadulhatott Haynau börtönéből, hogy vállalta: soha többé nem lép Magyarország területére.
Ha valaki azt mondja, a történelem száraz és távoli, valószínűleg még nem találkozott Budai Lottival. Az író és nőtörténeti kutató blogokon, könyveken, podcastben és most már kártyajátékban is új szemszögből mesél a múltról – női nézőpontból.
Az 1950-es évek elején egy ausztrál özvegyasszony sorsfordító döntésre szánta magát, és belépett az Ausztrál Kommunista Pártba. Kisvártatva a vasfüggönyön túl, a sztálini Oroszországban találta magát, majd egy hírhedt KGB-kém ismeretségét is magáénak tudhatta. Anne Neill, az ügybuzgó háziasszony valójában nem hithű kommunista, hanem az ausztrál titkosszolgálat kémje volt.
Az „ausztrál sellő” néven ismert Annette Kellerman, aki éppen ma 136 éve, 1886-ban született, a huszadik század fordulóján nemcsak mint képzett hosszútávúszó és búvár, hanem mint merész fürdőruhatrend-formáló hódította meg a világot. Botrányos úszódresszével a női testet szabadította fel a sok esetben életveszélyes törvények alól, ugyanakkor életművével ő lett az előképe az azóta is uralkodó, testre összpontosító celebkultúrának.
A 21. század nőtörténeteit még javában formáljuk. Nagyon sokat köszönhetünk az előző nemzedékek munkájának, melynek alapjain jöhetett létre az a szabadság, amiről nagyanyáink nem is álmodhattak. Ma a nők már bátrabban tekintenek a jövőbe, de vajon milyen lehetett a várakozásuk 125 évvel ezelőtt, milyen jóslatokat olvashattak magukról női felmenőink az eggyel ezelőtti századfordulón?
A Wikipédián 1,7 millió életrajzot olvashatunk. Ezeknek alig a 20%-a női történet. Éppen ezért találta ki az online enciklopédia, hogy a saját háza táján kampányt indít a nemek közötti különbségek megszüntetésére. A Nőtörténeti Hónap keretén belül lehetősége van mindenkinek csatlakozni a kezdeményezéshez.
Minden történelmi korról sokat elmond az, ahogy abban a nőket és a nők jogait kezelik, ahogy a szépséghez és az erkölcsökhöz viszonyulnak. A Monarchia felbomlása és a II. világháború közti időszakban bekövetkezett kulturális és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a nőjog, a női testideál és szépség kérdését sem. Ezekről a forradalmi változásokról szól A női test alakváltozatai című könyv.
Késő szocialista „lábvíz”, ’80-as évek vége. Kádár uralma gyengül, de még működik a besúgórendszer, történnek házkutatások. Egyre aktívabb az ellenzék. Készülnek a röplapok, a szamizdat kiadványok, forgatja videóit a Fekete Doboz, zúgnak a Kontroll Csoport dalai. Egy „furcsa, tébollyal telenőtt” kertbe fiatal lány érkezik, hogy az ott élő idős testvérpárnak segítsen. A két nő a II. világháborútól kezdve rengeteg mindent megélt. Mit lehet tanulni tőlük? Miért kell ismernie a múltat annak, aki jobb jövőt szeretne? Nemrég jelent meg Finy Petra erős atmoszférájú, izgalmas írói megoldásokat felvonultató regénye, a Kerti szonáta. Interjú a szerzővel.
A zsidó nőegyletek fontos központjai voltak a jótékonykodásnak, és vallástól függetlenül is próbáltak segíteni a rossz szociális és anyagi körülmények között élő embereknek.
