népszokás 2 - Dívány

Kenyértörésre kerül a sor – mondják arra a szituációra, amikor végleg eldől, hogy a konfliktusban álló felek viszonya végleges szakítással ér-e véget. Még szűkebb jelentésű a kenyértörésre viszi a dolgot változat, amely azt jelzi, hogy az illető véglegesen összevész, örökre szakít valakivel. De vajon miért pontosan kenyeret törnek ilyenkor, honnan ered ez a jól ismert kifejezés?

A pünkösd elnevezése a görög ötvenedik (petekoszté) szóból származik, ami a húsvét utáni ötvenedik napot jelöli. A húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott ünnepen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. A pünkösdhöz a magyar néphagyományban több szokás is kötődik, és több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a rómaiak tavaszköszöntő ünnepére, a floráliákra, amikor Florát, a növényvilág és a virágok istennőjét ünnepelték.

Ahogy a karácsonyfát, a húsvéti nyulat is a németektől kaptuk. Náluk a tizenhatodik század folyamán csatlakozott a keresztény húsvét szimbólumai közé, Magyarországon - ahogy a karácsonyfa is - a tizenkilencedik században terjedt el. Többféle magyarázat is létezik, hogy miként lett a nyúl a húsvéti ünnepek kulcsfigurájává.